A munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül kiközvetített munkavállalók sok esetben kevesebb fizetést kapnak vagy rosszabb körülmények között dolgoznak, mint az adott vállalat saját dolgozói. Az Európai Bizottság irányelvtervezetét szerdán fogadta el az Európai Parlament.
A kölcsönzött munkavállalók és a cég saját dolgozói nem mindig részesülnek egyenlő bánásmódban, sok esetben például ugyanazon munkáért bért kapnak. Emellett sokszor rosszabb munkakörülmények között, illetve többet és gyorsabban kell dolgozniuk, valamint nagyobb fizikai kockázat közepette, mint a saját dolgozóknak – olvasható a Harlem Désir (szocialista, francia) által jegyzett jelentésben. Ezt – és ezzel a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvet – szerdán fogadta el az EP – immár második olvasatban.
A munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül végzett munka egyre nagyobb teret hódít az Európai Unióban. Az ilyen formában foglalkoztatottak aránya tagállamonként eltérő. A nemzeti szabályozások szintén különböznek.
A parlament támogatta, hogy az európai kölcsönzött munkavállalókat egységesen, közösségi jogszabályok alapján védjék. Az EP azt akarja, hogy a munkába állás első napjától kezdve ne legyen semmilyen megkülönböztetés a kölcsönzött munkavállalók és a saját dolgozók között az alapvető munkafeltételekben. Így például ne különbözzön a fizetésük, a kötelező óraszámuk, a túlórák, a szünetek, az éjszakai munka és a szabadság szabályozása. A munkaadó ettől csak akkor térhetne el, ha a kollektív szerződésben a munkavállalókkal erről megállapodott, vagy pedig „nemzeti szinten megegyezett a szociális partnerekkel” – áll a jelentésben.
Az együttdöntési eljárás már hat éve zajlik, a parlament most második olvasatban hagyta jóvá az Európai Bizottság 2002-ben elkészített irányelvtervezetét. A képviselők szerint a Tanács átvette a parlament 2002-es, első olvasatban tett javaslatait.
A jogszabály plenáris vitájában Őry Csaba (néppárti) azt mondta, „nincs szó arról, hogy ez az uniós jogszabály közösségi szintű, harmonizált keretet hozna létre a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása területén. De ez nem is szükséges, nem is lenne kívánatos, mivel a szubszidiaritás elvével összhangban az alapvető munkaügyi szabályozás e tekintetben továbbra is a tagállamok hatásköre marad”. Őry szerint ugyanakkor az a törekvés, „hogy az unió egész területén világos és egyértelmű minimum-követelményeket vezessünk be, amelyeknek alkalmazása révén a kölcsönzött munkavállalók védelme a közösség egész területén biztosítható, feltétlenül üdvözlendő, és jó irányba mutató törekvés”.
A képviselő szerint a munkavállalók megkülönböztetésének kiküszöbölése alapvető fontosságú célkitűzés, és mindez indokolja az egységes uniós szabályozást. Őry úgy vélte, „európai gazdasági érdekeket is szolgál az a rendelkezés, mely a képzéshez, továbbá gyermekgondozáshoz, és egyéb infrastrukturális létesítményekhez való hozzáférés területén a kölcsönzött munkavállalók is azonos esélyeket kapjanak”.
Ajánlás második olvasatra: Harlem Désir (PES, FR)
Jelentés: (A6-0373/2008) – Munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés
Vita: 2008. október 20., hétfő
