Közös szándéknyilatkozatot adott át az előadóművészeti törvény tervezetének támogatásáról tizenhat szakmai szervezet képviselője Hiller István oktatási és kulturális miniszternek a budapesti Új Színházban.
“Az a két év, ami mögöttünk van, a kulturális politika és a színház magyarországi kapcsolatának igen izgalmas, és remélem, hosszú időn keresztül emlékezetes korszaka” – utalt Hiller István a szándéknyilatkozat átadása előtt a jogszabály hosszúra nyúlt előkészítésére.
A miniszter bejelentette: a törvényjavaslatot két héten belül a kormány elé terjeszti, ezután kerülhet a tervezet az Országgyűlés elé. Hiller István szerint a szakmai szervezetek összefogása “a politikai döntéshozókra igen komoly hatással volt”, a tárcavezető így jobb esélyét látja a jogszabály elfogadásának, mint néhány héttel ezelőtt.
Mint hozzátette, a parlamenti szavazást megelőzően mindegyik frakciót megkeresi majd és mindenkivel tárgyalni fog: “ebben a dologban nekem nincs ellenzék és kormánypárt, csak olyanok, akik szeretnék és akarják, hogy a magyar előadóművészet jobb körülmények között működjön” – fogalmazott a kulturális tárca vezetője.
Hiller István úgy vélte, egyik országgyűlési frakció sem ellenérdekelt a törvény elfogadásában, ezért reményét fejezte ki, hogy az év végére a jogszabály elfogadásáról számolhat be.
Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke elmondta: a szabályozásnak többek között azért örül, mert ezen keresztül az előadóművészeti szakma igényeit jobban lehet majd definiálni, egyben figyelembe venni. Kiemelte azt a kompromisszumkészséget, amelyet a tervezet vitájának utolsó szakaszában a művészeti szervezetek részéről tapasztalt.
Márta István, az Új Színház igazgatója megjegyezte, három-négy ponton várhatók még viták a parlamenti szakaszban, így például az Előadóművészeti Tanács összetételével vagy háttértanulmányokkal, modellszámításokkal kapcsolatban.
A tizenhat színházi, zenei és táncművészeti szervezet vezetője által aláírt szándéknyilatkozat kiemeli: Magyarországon először készült előadóművészeti törvény, és ennek szükségességét senki nem vitatja.
A dokumentum szerint a jogszabály “átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi” a finanszírozást, munkajogi téren is elismeri a előadóművészeti munkavégzés sajátosságait, és segíti a minőségi kultúraközvetítést.
A törvény “figyelembe veszi és védi a magyar színházi struktúra nemzeti sajátosságait, ugyanakkor kinyitja a kaput olyan formációk előtt is, amelyek jelenleg a rendszer perifériáján mozognak” – fogalmaz a dokumentum.
A törvénytervezet támogatásáról szóló szándéknyilatkozatot a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Független Színházak Szövetsége, a Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete, a Budapesti Színigazgatók Egyesülete, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága, a Színházi Kritikusok Céhe, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a MASZK Országos Színészegyesület, a Magyar Hivatásos Tánc- és Balettegyüttesek Egyesülete, a Magyar Színházrendezői Testület, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége (Assitej) Magyar Központjának vezetői írták alá.
