2010 a szegénység elleni küzdelem európai éve lesz – döntöttek a tagállamok szociális és foglalkoztatási miniszterei csütörtökön Luxembourgban, ahol az egyenlő bánásmód elvének munkán kívüli területeken történő minél szélesebb körű megvalósulásáról is tárgyaltak.
A francia EU-elnökség mindent megtesz, hogy a tagállamok a lehető legszélesebb körben magukévá tegyék a megújult szociális menetrend törekvéseit, melynek kapcsán most az egyenlő bánásmód elvének munkavégzésen kívüli területeken történő megvalósulásával foglalkoznak. A szociális védelem, az egészségügy, az oktatás, a javakhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén egyaránt bőven akad tennivalónk a legrászorultabbak kapcsán – közölte csütörtökön az ülést levezető Xavier Bertrand, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország foglalkoztatási minisztere.
A munkahelyen kívüli, koron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésről szóló irányelvre július elején tett javaslatot az Európai Bizottság. Az irányelv egyenlő bánásmódot kíván biztosítani mindenki számára a szociális védelem – azon belül a szociális biztonság és az egészségügyi ellátás – területén, az oktatásban, valamint a nyilvánosság számára elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, beleértve a lakhatást is.
A Szociális és Foglalkoztatási Tanács csütörtöki luxembourgi ülését követő sajtótájékoztatón Bertrand leszögezte, hogy a francia elnökség minél messzebb el akar menni az egyenlő bánásmód kiterjesztésében, melyet elmondása szerint Vladimir Spidla szociális és foglalkoztatásügyi biztos, valamint a téma EP-s raportőre, a brit néppárti Bushill-Matthews Philip is támogat. A franciák célja, hogy még elnökségi periódusuk alatt döntés szülessen a kérdésben, amely Bertrand szerint szimbolikus jelentőséggel is bír majd a gyakorlati haszon mellett.
Spidla biztos szerint az egyenlő bánásmód és esélyek elve nem valami luxus és nem is valami társadalmi pluszként kell, hogy a köztudatba kerüljön, hanem egy olyan horizontális törekvésként, amely alapját képezi az európai társadalmak értékrendjének. A gyakorlati hasznok közül az EU globalizációs alapjából legutóbb támogatott finn munkások esetét hozta fel Spidla, valamint elmondta, hogy a tanácsülésen komoly vita folyt az idősebb korosztály munkaerő-piacra való visszaintegrálása kapcsán, amely különösen nagy kihívás például Lengyelországban.
Az újabb diszkrimináció-ellenes jogszabály célja a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés tiltása, a zaklatás és az áldozattá tétel megakadályozása. A fogyatékossággal élők számára a megkülönböztetés tilalma az általános akadálymentesítést és az „igényeikhez való ésszerű alkalmazkodás” elvét jelenti, amelyet már fellelhető a meglévő európai jogszabályokban.
A nyári javaslat közzététele kapcsán Spidla biztos kijelentette, hogy Magyarországon és négy másik államban (Bulgáriában, Szlovéniában, Luxemburgban és Írországban) már olyan magas szintre jutott a diszkrimináció-ellenes jogalkotás, hogy ezeknek az országoknak lényegében nem is következik új feladatuk a mostani irányelvből.
A miniszterek egyenlő esélyek kapcsán folytatott egyeztető tárgyalásain úgy látszott, hogy noha a tagállamok támogatnák a tervezet ambiciózus céljait, a legtöbben tartanak a szubszidiaritás elvének figyelmen kívül hagyásától olyan nemzeti hatáskörbe tartozó témák esetében, mint a szociális védelem, oktatás, továbbképzés, egészségügy. Többen javasolták, hogy az európai javaslatot vigyék az ENSZ közgyűlése elé, hogy az vizsgálja ki, összeegyezethetőek-e az uniós tervek a hátránnyal élők jogaival. Az Agence Europe úgy tudja ugyanis, hogy komolyan és többször kérték a miniszterek a hátránnyal élőkre vonatkozó szövegtervezetben lévő megfogalmazások tisztázását. Több nagyobb ország fő kifogása az, hogy a javaslatban nincsenek jogi biztosítékok a jogvédelemre, kivéve, hogy a hátrányt szenvedő polgárok az Európai Bírósághoz fordulhatnak, mely eseti alapon hozhat döntéseket. A sajtótájékoztatón azonban Spidla biztos is hangsúlyozta, hogy semmiképp nem lenne jó megoldás, ha ezzel tömegével élnének a károsultak, ezért ennél jobb megoldás szükségeltetik.
Júliusban a bejelentés kapcsán a biztos még a következőképp érvelt: „Az általunk javasolt intézkedések arányosak és ésszerűek; jogbiztonságot nyújtanak mind a vállalkozásoknak, mind a termékek és szolgáltatások felhasználóinak, de ugyanakkor tiszteletben tartják a különböző ágazatok sajátos követelményeit, és a nemzeti hagyományokat is.”
Az Európai Parlament előzőleg többször kérte egy ilyen horizontális javaslat megalkotását és 2007 decemberében az állam- és kormányfők is felhívták a tagállamokat arra, hogy fejtsenek ki több erőfeszítést a megkülönböztetés elleni küzdelem terén. Az osztrák szakminiszter, Erwin Buchinger csütörtöki felszólalásában úgy vélekedett, a hátránnyal élő emberek segítésére a jelenleginél ambiciózusabb terv kell, javaslata szerint szektorális irányelvre lenne szükség, mint amilyen Ausztriában is van, mely lefedi a hozzáférés, a jogok és a szolgáltatások területeit is.
Az igen széleskörű irányelv tervezet kapcsán a britek, a dánok és a spanyolok különösen támogatóknak mutatkoznak, míg az összes többi tagállam addig tartózkodik a véleménynyilvánítástól, míg a kért pontok tisztázásán túl nem jutnak az egyeztetések. Bertrand ennek kapcsán megjegyezte, a mostani tárgyalások tanulsága számára, hogy a kérdéses területek tisztázása és a jogbiztonság kérdése az eddigieknél nagyobb figyelmet igényel. A Tanács jogi szolgálata várhatóan október végére teszi közzé véleményét a javaslatról.
A bizottsági javaslat szerint az irányelv csak azokra a magánszemélyekre vonatkozik, akik kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Minden egyéb ez irányú rendelkezés terén – melyek csak a magánembereket és a magánéletet érintik – a tagállamok továbbá is szabadon fenntarthatják az állam világi jellegét biztosító, illetve a vallási szervezetek státuszát vagy tevékenységeit érintő rendelkezéseiket. Az irányelv nem befolyásolja az általánosan elfogadott gyakorlatokat, például az időseknek nyújtott kedvezményeket (közlekedési költségek, múzeumi belépők), illetve az egyes javakhoz való hozzáférésre vonatkozó, közegészségügyi szempontok alapján kiszabott korhatárt (például, hogy a fiataloknak nem árusítható alkohol és cigaretta). A javasolt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a megkülönböztetés áldozatainak esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek fognak tanácsokkal szolgálni, és a nem kormányzati szervezeteknek is lehetőségük nyílik majd arra, hogy jogi és adminisztratív eljárásokban segítsék őket.
2010 a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem éve lesz
A miniszterek a tanácsülés margóján formálisan is megegyeztek, hogy a 2010-es esztendő az EU-ban a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem éve lesz. A döntést megelőzően júniusban az EP-vel együttdöntés keretében határoztak a 2010-es év tematikájáról. A tematika szerint a szegénységben élő emberek alapvető jogai, az emberi méltóság, valamint a szegények társadalomban betöltött szerepének teljes értékűvé tétele adják a fő prioritásokat. Az év során az ő szociális, gazdasági és kulturális javakhoz való hozzáférésük segítése lesz a fő üzenet. A javaslat értelmében a marginalizáció elleni küzdelem kollektív társadalmi felelősség. A szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem évére 17 millió eurót fordít az Unió, melyből nemzeti és uniós rendezvényeket, kutatásokat, tanulmányokat és figyelemfelkeltő kampányokat finanszíroznak majd.
