A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) szerint alkotmányellenes az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített legújabb, a gyűlöletbeszédet és az egyes társadami csoportokat sértő magatartást polgári jogi eszközökkel kezelni kívánó törvényjavaslat, melyet a kormány szeptember 12-én nyújtott be az Országgyűlés elé.
Miután az Alkotmánybíróság idén tavasszal az Országgyűlés által elfogadott büntető törvénykönyvi, és polgári törvénykönyvi gyűlöletbeszéd-törvénymódosításokat megsemmisítette, az IRM újabb, hasonló tárgyú törvényjavaslatot készített. A TASZ nem ért egyet sem a törvényjavaslat tartalmával, sem azzal a módszerel, ahogy a törvényjavaslatot a kormány benyújtotta a jogalkotó elé.
A javasolt új jogszabály a TASZ szerint több okból is kifogásolható. A TASZ álláspontja szerint alapvetően hibás az a koncepció, amely egy-egy kifogásolt, valamilyen csoportot sértő magatartás esetén automatikusan megnyitná a jogvédelem lehetőségét a csoporthoz tartozó egyének számára -függetlenül attól, hogy a jogvédelmet kereső személynek volt-e esélye a kifogásolt magatartás szenvedő alanyává válnia, vagy sem. A nagy nyilvánosság rendkívül tág kategória, a TASZ éppen ezért differenciált, mind a közönségre gyakorolt hatás, mind az elkövetés helye, a média típusa szerint tartja a véleménynyilvánítás jogát korlátozhatónak és a jogsértést megállapíthatónak. A TASZ kifogásolja azt is, hogy a csoportot megsérteni kívánó magatartás pusztán annak célja, és nem a valós – esetleg be sem következő – jogsérelem alapján adhatna okot jogérvényesítésre a megtámadott csoport bármely tagja számára. A fenti megoldások parlament általi elfogadásuk esetén még annak fényében is a véleménynyilvánítási jog szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentenék, hogy a törvényjavaslat szerint kártérítési igénnyel a megsértett csoport tagja nem élhetne.
A TASZ felhívja a figyelmet arra, hogy a kifogásolt törvényjavalsat Országgyűlés elé való benyújtása során az előterjesztő IRM és a kormány egyáltalán nem vette figyelembe sem az elektronikus információszabadságról szóló jogszabályt, sem a hatályos jogalkotási törvényt – így a törvényjavaslat előkészítése során nem csak hatástanulmány nem készült, hanem szakmai-társadalmi vitára nem kerülhetett sor.
