A 2008. szeptember 25-26-án megrendezett kétnapos Jogi Fórum konferencia az új Polgári Törvénykönyvről szinte „lehetetlen feladatra” vállalkozott: áttekintést igyekezett biztosítani az Országgyűlés elé terjesztett új Ptk. rendelkezéseire, nóvumaira vonatkozóan.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának munkatársai lényegre törően és praktikusan ismertették az új Kódex hét könyvének legjelentősebb újdonságait, a várható reformokat, széleskörű konzultációs lehetőséget biztosítva a jelenlévők számára.
A konferencia bevezető előadást Sáriné dr. Simkó Ágnes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának vezetője tartotta a Kódex Bevezető rendelkezéseiről, a személyekről szóló Második könyv személyhez fűződő jogok témaköréről, valamint az Ötödik könyvről, amely a kötelmi jogot öleli fel, végül pedig a Hetedik könyvről (Záró rendelkezések). Az előadó tematikusan vázolta fel a Kódexben bekövetkező legfontosabb változásokat, tudatosan az új jogintézmények ismertetésére törekedett. A személyhez fűződő jogok kapcsán fontos, hogy a gyűlöletbeszédről szóló, Tervezetbeli rendelkezések a Kormány álláspontja szerint kikerülnek és külön törvényi szabályozást nyernek. Bevezetésre kerül a sérelemdíj intézménye, amely a személyhez fűződő jogsértés esetén a megsértett személy nem vagyoni sérelmét reparálná. A sérelemdíjra a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultság megállapításához a személyhez fűződő jog megsértésének tényén túl további hátrány vagy kár bizonyítására a sérelmet szenvedett személy nem kötelezhető. A Kötelmi jogi könyvben elkülönülnek a kötelmek közös és a szerződések általános szabályai. Az együttműködési kötelezettség kiterjedne a szerződés megkötése előtti időszakra is. További változásokra lehet számítani az általános szerződési feltételek terén. Új intézményként jelenik meg a magánversenyeztetés, a szerződésátruházás; az egyes szerződések között pedig a fogyasztói kölcsön, a lízing és a faktoring szabályozása. Számottevő hatása lehet a bevezetendő ún. bizalmi vagyonkezelés intézményének. A kodifikáció újítása, hogy a Záró rendelkezések között feltehetőleg lesz egy „fogalomtár”, amely egyrészt tartalmazni fogja a Ptk. által definiált, másrészt egyéb törvények által meghatározott fogalmakat.
A csütörtöki nap második előadását dr. Nemes András, az IRM Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának munkatársa tartotta. Az előadó témája a Személyek könyv második része (a jogi személyek és jogi személyiség nélküli jogalanyok) és a Negyedik könyv (Dologi jog) volt. A Kódex abból indul ki, hogy a jogi személyek kapcsán a közös, szubszidiárius szabályozását korlátok közé kell szorítani és az alaptípusokat kell felsorolni (exemplifikatív módon). Az alapítványok esetében megszüntetnék azt, hogy az alapítvány tartós, közérdekű kötelezettségvállalásra irányulhat, tehát elvileg bármilyen célra lehetne alapítványt létrehozni. A korlátozást az jelenthetné, hogy a kedvezményezetti kör előírásával közvetett módon határoznák meg azt, hogy a jogalkotó milyen magáncélra létrehozott alapítványt tart elképzelhetőnek. Változást jelent, hogy a zálogjog a dologi jog körében helyezkedik el.
A pénteki első eladó dr. Boros Zsuzsanna, az IRM Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának munkatársa volt, aki az emberről, mint jogalanyról (különös tekintettel a cselekvőképesség reformjára) és öröklési jogról beszélt, valamint megalapozta a délutáni családjogi előadást. Mindenképpen nagy horderejű intézmény lesz az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal, valamint az, hogy megszűnik az általános cselekvőképtelenség, helyette a bíróság köteles lesz megállapítani azt, hogy mely területeken (ügyek vagy ügycsoportok vonatkozásában) szorul gondnokság alá helyezésre az illető személy. A gondnokot ezentúl a bíróság, s nem a gyámhatóság rendeli. Kisebb változások lesznek csupán az öröklési jog terrénumában. Mivel a Ptk. rendszerbe integrálódik családi jogi könyv, s ebben már szerepelnek a bejegyzett élettársakra és élettársakra vonatkozó szabályok, így ezeknek öröklési jogi relevanciájuk is lesz. Az öröklési jog szerkezeti változása, hogy első helyre fog kerülni a könyvben a végrendelet. A szabályozás integrálta az európai és közjegyzői gyakorlatot, valamint a polgári kollégiumi állásfoglalásokat. Új intézmény lesz a végrendeleti végrehajtó. Az új Ptk. egyik legnagyobb horderejű változtatása a családjogi normaanyag beemelése a kódexbe. Itt is az európai szabályozási tendenciák áttekintése után az előkészítők differenciált szabályrendszert alkottak meg a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat vonatkozásában – egyébként a tervezett rendelkezéseknek még ki kell állniuk az alkotmánybírósági vizsgálat próbáját.
A konferencia záró-előadását dr. Megyeri Nóra, az IRM Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályának munkatársa tartotta, aki prezentációjában a családjogban várható egyéb változásokat vázolta fel. Az előadó részletesen szólt a házasság közjegyzői megszüntetésének, a házzassági vagyonjognak, valamint a gyámság intézményének várható szabályozásáról, áttekintette továbbá a rokonsággal kapcsolatos rendelkezések, kiemelve az apai jogállás, az örökbefogadás, a szülői felügyelet és a tartás témaköreit.
(fotó: Fóris Gábor)
