Folyamatban van a Büntető törvénykönyv (Btk.) új, általános részének kodifikációja, ebben ki akarjuk szélesíteni a szabadságelvonással nem járó alternatív büntetések körét – mondta Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára csütörtökön, a Párfogás Napja rendezvényén, Budapesten.
Az új Btk.-ban – a tervek szerint – kiszélesedik a közvetítői eljárás lehetősége, megújulnak a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok, bevezetik a 18-21 éves korosztály tekintetében a fiatal felnőtt kategóriát. A törvénymódosítást az Országgyűlésnek kell elfogadnia.
Az MSZP-s politikus kiemelte: az alternatív büntetések végrehajtásáért felelős szervek közül a legjelentősebb a pártfogó felügyeleti szolgálat, amely idén harmadik alkalommal rendezi meg a szakmai konferenciával egybekötött “Pártfogás Napja” rendezvényét. A csütörtöki tanácskozás fő témája a fiatalkorú és a fiatal felnőtt elítéltek munkaerő-piaci esélyeinek elősegítése, és a társadalmi (re)integrációjuk.
A politikus emlékeztetett rá: 1905. szeptember 3-án rendezték Budapesten a VII. Nemzetközi Börtönügyi Kongresszust, amelyen először fogalmazódott meg a szabadságelvonással nem járó alternatív büntetések és az azokat végrehajtó szervezetek jelentősége, ami Magyarországon 1908-ban törvényben – 1908. évi XXXVI. törvénycikkben – is megjelent. Ekkor, száz évvel ezelőtt olyan új jogintézmények jelentek meg a magyar jogrendben, mint a büntetés feltételes felfüggesztése, a fiatalkorúakra vonatkozóan a próbára bocsátás és a javító nevelés.
Gönczöl Katalin, az IRM büntetőpolitikai szakállamtitkára előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetés-végrehajtás intézményrendszere nem azonos a börtönnel, mert a büntetések végrehajtásáról a pártfogó felügyeleti szolgálat is gondoskodik.
Mint mondta, évről évre 20-25 ezer pártfogolt ellenőrzéséért és reintegrációjáért felelős a rendszer. Ezzel egyidejűleg 13 ezer közérdekű munkára ítélt büntetésének végrehajtását kell megoldania, vagyis minden harmadik-negyedik, jogerősen elítélt büntetésének hatékonysága a hivatásos pártfogón is múlik. A pártfogói vélemények és javaslatok – évente 13-15 ezer – jelentősen befolyásolják a vádlottak és elítéltek sorsának alakulását. Mint mondta, hozzávetőleg minden második-harmadik gyanúsított, vádlott, elítélt találkozik a hivatásos pártfogói tevékenységgel. Ezt a feladatot 400 hivatásos pártfogó látja el.
A szakállamtitkár elismeréssel szólt a pártfogó felügyelői tevékenységéről, de megjegyezte: tapasztalata szerint a szolgálat 2007-ben “megtorpant”, 2004-hez képest csökkent a pártfogó felügyelet alatt álló felnőttkorúak és fiatalkorúak száma. Mint mondta, a szolgálat a folyamatosan növekvő hatáskörhöz soha nem kapta meg a szükséges létszámot és forrást, felélte, feléli a tartalékait a rendszer.
Hozzátette: át kell világítani a szervezet tevékenységét, és ki kell alakítani a hatékonyságot mérő mutatókat, hogy a fejlesztés lehetőségeit meg lehessen határozni.
A készülő módosítása kapcsolatban azt mondta, az abban megfogalmazott új feladatokra a pártfogó felügyelői szolgálatnak is fel kell készülnie. Ehhez hozzá kell rendelni a forrást, valamint jelentős létszámfejlesztést is szükségesnek lát. Becslése szerint 2009-ben 40 fős, 2010-2011-ben 100-120 fős létszámfejlesztés lenne szükséges a szolgálatnál.
Az IRM irányítása alatt 2003. július 1-je óta működik a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, amely végrehajtja a közérdekű munka büntetést, a pártfogó felügyeletet, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárást (mediációt), végzi az utógondozást, büntetőeljárás során környezettanulmányt illetve pártfogó felügyelői véleményt készít.
