Pert indít a polgári titkosszolgálatok jelentéseinek nyilvánossága érdekében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet – közölték csütörtökön.
Közleményükben felidézték, a TASZ 2008 áprilisában és júniusában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a honvédelmi minisztertől és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökétől kérte, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről szóló tájékoztatókat közérdekű adatként adják ki.
A honvédelmi miniszter másodszorra eleget tett a kérésnek, a többi tájékoztató nyilvánosságáért pert indít a TASZ – tették hozzá. A keresetet a jövő héten nyújtják be a bírósághoz.
Felhívták a figyelmet arra, hogy “a nemzetbiztonsági szolgálatok az ország szuverenitásának és alkotmányos rendjének védelmében rendkívül erős jogkorlátozó jogosítványokkal rendelkeznek”, azonban a nyilvánosság – a szervezetek jellegéből adódóan – alig szerezhet arról tudomást, hogy milyen munkát végeznek és a gyakorlatban hogyan élnek jogosítványaikkal.
Mint írták, az öt nemzetbiztonsági szolgálat munkáját az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ellenőrzi, “ám mindezidáig a nyilvánosság a szolgálatok honlapjain található általánosságokon túl nem sokat tudhatott arról, hogy a szolgálatok mivel foglalkoznak”.
“A TASZ úgy véli, hogy a szolgálatok munkájának veszélyeztetése nélkül minden állampolgárnak joga van megismerni az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága számára készített tájékoztatókat” – írták.
Hozzátették: Simicskó István, a bizottság elnöke azzal elhárította el a TASZ adatigénylését, hogy a titkosságot csak az illetékes minősítők oldhatják fel. Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a TASZ közlése szerint elutasította a megkeresést. Így válaszolt először Szekeres Imre honvédelmi miniszter is, aki később felülvizsgálta álláspontját és a meg nem ismerhető adatok kitakarásával kiadta a tájékoztatókat.
A szervezet szerint “egy demokratikus jogállamban még a nemzetbiztonsági szolgálatok felett is helye van civil kontrollnak”, és érthetetlennek tartják, hogy “a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok miért nem képesek megtenni azt, amit a katonaiak megtettek, azaz a meg nem ismerhető adatok kitakarásával és az információszabadság alkotmányos jogával összhangban kiadni a tájékoztatókat”.
