Az Európai Bizottság szeptember közepéig dönt arról, hogy zöld utat ad-e a Mol és az osztrák OMV fúziójának. Közben tovább folyik az egyeztetés Brüsszel és Budapest között az úgynevezett lex Mol és a privatizációs törvény (állami aranyrészvények) ügyében.
Az Európai Bizottság várhatóan szeptember 18-ig hozza meg végleges döntését arról, hogy engedélyezi-e a Mol és az osztrák OMV fúzióját. A részben állami tulajdonban álló OMV – amely már 20,2 százalékos részesedéssel bír a Mol-ban – még tavaly szeptemberben jelentette be fúziós szándékát (hivatalos ajánlattétel nélkül), a magyar olajipari vállalat azonban ezt ellenséges felvásárlási kísérletnek tekinti.
Az osztrák nagyvállalat egyébként mintegy 400 millió eurónyi szinergiát vár a régió piacán vetélkedő két energiacég fúziójától. A cég számításai szerint az OMV és a Mol által közösen alkotott cég nagyot ugorva az európai ranglistán a negyedik helyre kerülne a finomító-kapacitásokat illetően, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben (alapvetően kúthálózat) megelőzné a lengyel PKN Orlent, és ezzel Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb piaci szereplővé avanzsálna.
A Mol vezetése ugyanakkor azzal érvel az egyesülés ellen, hogy a két cég fúziójával regionális monopólium jönne létre, amely korlátozná a versenyt, ráadásul az egyesüléssel létrejött új cég hatékonyság tekintetében elmaradna a magyar vállalatétól, amelynek feltehetően több értékes üzleti érdekeltségétől is meg kellene válnia a jóváhagyás fejében. Az osztrák cég bár eleve számolt bizonyos üzletrészek eladásával a bizottsági jóváhagyás fejében, következetesen cáfolta, hogy a Mol százhalombattai finomítóját áldozná be az üzletért.
