A közszolgáltatási feladatok többcélú társulások útján történő ellátásának létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg, az ellenőrzési tapasztalatok szerint azonban megkerülhetetlen, hogy az önkormányzatok új intézményrendszerének szabályozási problémáit megszüntessék – összegzi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbb publikált jelentése.
Az is kiemelten fontos a kistérségi társulások számára, hogy kiszámítható jövőképet fogalmazzanak meg a számukra – derül ki a számvevőszéki jelentésből.
A jelentés megállapítja: a kialakult többcélú társulások keretet adnak arra, hogy a ma még nem a célok megvalósításának irányába mutató szabályozás finomításával a takarékosabb és színvonalasabb társult feladatellátás is megvalósuljon azokon a településeken is, amelyek önállóan vagy gazdaságosan nem képesek ellátni feladataikat.
A számvevőszéki összegzés szerint a többcélú társulások megalakításának, majd működésének közvetlen ösztönzésére a 2004-2008 közötti évek költségvetéseiben összesen 87,7 milliárd forintot hagyott jóvá az Országgyűlés, amelyből 15,9 milliárd forint a megalakulás, a bővítés és a modellkísérletek lefolytatásának az ösztönzését szolgálta.
A többcélú társulások megalakulására és ösztönzésére fordított központi források elősegítették a társulások megalakulását, – 2006 végére teljes körűvé vált az ország többcélú társulásokkal való “lefedettsége” – szervezeti kereteik stabilizálását, fokozták az önkormányzatok társulási hajlandóságát.
Az önkormányzatok törekvései azonban elsősorban a többlettámogatások megszerzésére irányultak, a támogatás feltételei pedig lehetővé tették azok igénybevételét a szolgáltatások közös, hatékonyabb megszervezésének hiányában is.
Így a támogatások a feladatellátás fedezetét bővítették ugyan, de elősegítették a saját forrás kivonását is az adott területről, ezáltal a gesztor önkormányzat anyagi helyzetét javították – olvasható a számvevőszék összegzésében.
A számvevőszék munkatársainak tapasztalata szerint a kötött felhasználású támogatások cél szerinti felhasználását nem lehetett nyomon követni a többlépcsős finanszírozás és az intézményi társulásokat fenntartó önkormányzatok saját forrás kivonása miatt.
Az ÁSZ megállapította: a támogatás felhasználásának kötött jellege nem érvényesült, így nem szolgálta a közszolgáltatások szakmai színvonalának növelését, nehezítette a támogatások elszámolását és ellenőrzését.
Az ÁSZ arra is rámutatott: az állami ráfordítások felhasználásának hatékonysága, eredményessége alacsony, az egyes ágazatra fordított pénzeszközök nagyságrendje a pénzügyi információs rendszer hiányosságai miatt nem értékelhető.
A jelentés szerint a közoktatási feladatok közös ellátása következtében a 2004-2007. évek között az óvodát saját fenntartásban működtető önkormányzatok száma 40 százalékkal, az iskolát fenntartó önkormányzatok száma 40,9 százalékkal csökkent.
A közös fenntartásban történő feladatellátás azonban csak formai változás volt, a településeken korábban működtetett intézmények megszüntetését nem eredményezte, mivel az intézményegységek tagintézmény formájában működtek tovább.
A 2004. évről a 2007. évre székhelytelepülésen kívül működő tagintézmények száma az óvodáknál 3,2 szeresére, az általános iskola 1-8. évfolyamán több mint másfélszeresére, 1-4. év-folyamán pedig kétszeresére nőtt. Az önkormányzatok által közösen fenntartott intézményekben az alsó tagozatosok körében 4 százalékkal nőtt az összevont osztályokban tanulók aránya. Amíg az önkormányzati saját fenntartású intézményekben nőtt a tanulócsoportokban oktatott gyermekek átlagos létszáma, addig az intézményi társulásokban csökkent – olvasható a számvevőszéki összegzésben.
Az ÁSZ a helyszíni vizsgálatok tapasztalatai alapján azt javasolja a kormánynak, hogy határozza meg a többcélú társulások szabályozása továbbfejlesztésének feladatait, jelölje ki a közszolgáltatások struktúrájában betöltött szerepét és gondoskodjék az ezt megalapozó szabályozás önkormányzati finanszírozással való összehangolásáról.
