A rendőrség Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter jogi érveinek hatására döntött úgy, hogy bár eredetileg megtiltotta a július 5-i melegfelvonulást, néhány órával később mégis tudomásul vette azt. Erről maga Draskovics Tibor beszélt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában csütörtökön reggel.
A minisztert az újságírók arról kérdezték, mi történt a között, hogy a rendőrség a közlekedés rendjének akadályozása miatt megtiltotta a melegfelvonulás megtartását és a között, hogy tudomásul vette.
„Ha arra a körülbelül másfél órára gondol, ami a két döntés között eltelt, akkor nem politikai nyomásgyakorlás történt, hanem én, mint a rendőrség működésért felelős miniszter, felhívtam a rendőrség vezetőinek a figyelmét arra, hogy bár törvényes az a szempont – a közlekedés akadályozása – amire hivatkozva ők ezt a demonstrációt nem vették tudomásul, de megítélésem szerint túlértékelték ennek a szempontnak a jelentőségét, és ehhez képest – nem szándékkal, de eredményét tekintve mégis – korlátozták volna a gyülekezéshez való jogát azoknak, akik ezzel élni akartak” – jelentette ki a kérdésre válaszolva Draskovics Tibor.
A miniszter emlékeztetett rá: amikor a rendőrség megtiltotta a melegfelvonulást az Andrássy úton, akkor „nem azt mondta, hogy a melegek ne vonuljanak fel; egy másik útvonalat javasolt nekik, ami az érintetteknek nem tetszett.”
„A rendőrség az én figyelemfelhívásom nyomán újra végiggondolta a dolgot, visszavonta a saját döntését. (…) Egy szakmai érvvel szemben jogi érveket támasztottam ”- mondta a miniszter. Hozzátette: világos értékei vannak, ismeri a jogot, s annak megfelelően jár el.
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese a felvonulás másnapján a távirati irodának azt mondta, hogy a rendőrség “nyilvánvaló politikai nyomásra” később “megváltoztatta az álláspontját”, és mégis tudomásul vette a rendezvényt.
A miniszter elmondta: örül annak, hogy a melegfelvonulás utáni összecsapások nyomán vita bontakozott ki, mert így – mint mondta – elkezdődhetett a vita az alapkérdésekről is, arról, hogy „rendelkezik-e a jogállam azokkal az eszközökkel, amelyek kellenek ahhoz, hogy megvédje polgárait, intézményeit és magát, használja-e e jól ezeket az eszközöket, vagy az új helyzet adott esetben új eszközöket, új megoldásokat kíván”.
A gyülekezési törvény módosításával kapcsolatban hangsúlyozta: „a jogok korlátozása szerintem nem kerülhet szóba (…), nem lehet a demokráciát a jogok korlátozásával, szűkítésével megvédeni, ez egy rossz irány”.
Mint mondta, a szocialista frakció sem a gyülekezési törvény szigorításáról beszél, hanem arról, hogy „néhány ponton egészüljön ki a törvény olyan értelmező rendelkezésekkel, amik segítenék a jogalkalmazót, rendőrt, bírót, adott esetben demonstrálni akarót”.
„Szigorítás, olyan ötlet, hogy a békés gyülekezéseknek valamilyen formáját ne lehessen engedélyezni, hogy mondjak egy példát, szóba se került, se a szocialista frakcióban, de ismeretem szerint sehol a közbeszédben sem” – mondta.
A miniszter szerint a gyülekezési törvény módosításának egyik témája lehet „megtalálni azt az egyébként nem könnyen megtalálható keskeny pallót, ami még lehetővé teszi mindenkinek a politikai vélemény kifejtését, adott esetben egy ellendemonstráció formájában, de megakadályozza azt, hogy abból olyan konfliktus legyen, ami egyébként nem elfogadható”.
Mint mondta, világossá kell tenni, hogy nem lehet tudomásul venni olyan demonstrációt vagy ellendemonstrációt, ami mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár. „És ez a sérelem lehet éppen az, hogy valakinek a megfélemlítésére irányul egy demonstráció” – tette hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy július 5-én nem a bejelentett demonstrációk résztvevői követtek el rendbontásokat. „Azokkal volt probléma, akik nem demonstrálók, ők nem a gyülekezési jogukkal éltek, hanem törvényt sértettek. És nem azzal, hogy tízen összegyűltek a Hősök terén, hanem hogy nekimentek a rendőröknek, mert balhét akartak. Balhét akartak egyébként úgy, hogy a melegek – akiknek a felvonulása ürügyül szolgált sokak számára – százméterekre voltak onnan”.
A szokásos évi melegfelvonulást július 5-én tartották Budapesten. A parádén szélsőséges tüntetők támadtak a résztvevőkre és az őket biztosító rendőrökre. Az arcukat általában csuklyával, maszkkal takaró ellentüntetők Molotov-koktélokat, petárdákat, felszedett utcaköveket, üvegeket, tojásokat dobáltak. A legdurvább támadások a Hősök terén és a Liszt Ferenc térnél történtek.
