Kínában az olimpia közeledtével mind fontosabbá válik a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb védelme, de maradandó változásokat egyelőre nehéz elképzelni.
Olimpia és marketing
Az olimpiai játékok a sport mellett az egyik legfontosabb szponzorációs és marketing eseménynek is számítanak. A nemzetközi nagyvállalatok közül kikerülő szponzorok számára különösen fontos a kizárólagos megjelenés, a helyi hatóságokkal együttműködve igyekeznek minden jogi, szabályozási lehetőséget kihasználni ennek biztosítása érdekében. Együttműködésük keretében igyekeznek megakadályozni, hogy az olimpiát hivatalosan nem támogató más társaságok saját reklámjaik elhelyezésével hasznot húzzanak a játékokból (ld. az ún. piócamarketing stratégiát). Szükség van a hatóságokkal történő együttműködésre azért is, hogy minél kevesebb hamisított olimpiai védjegyet hordozó termék kerüljön a piacra.
A szponzorok érdekeinek védelmében a Sydney játékok ideje alatt szabályozták első alkalommal részletesen az olimpiai brand és a hozzá kapcsolódó egyéb védjegyek (pl. Sydney 2000) felhasználási feltételeit, az athéni olimpia idején pedig már kifejezetten tilos volt a nem az olimpiát szponzoráló cégek emblémáit hordozó tárgyak használata az olimpiai létesítmények területén. Négy év múlva Londonban még szigorúbb előírások védik majd a játékokat támogató vállalatok érdekeit.
Jogvédelem Kínában
A pekingi olimpiát rendező Kína már 2001 októberében, nem sokkal a rendezési jog elnyerése után külön törvényben fektette le az olimpiai szimbólumokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogok védelmének egyes szabályait. A kínai ipar azonban továbbra is a hamis termékek elsőszámú készítője a világon, és kérdéses, hogy a hatóságok mennyire lesznek képesek visszaszorítani ezek terjesztését.
A kínai jogrendszert jelenlegi állapotában mind a szellemi tulajdon világszervezete (WIPO), mind az Egyesült Államok elégtelennek tartja a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére. Kína továbbra is kiemelt helyen szerepel az ún. 301 Report keretében összeállított listán, amely 1974 óta évről évre az USA azon kereskedelmi partnereit sorolja fel, amelyek esetében a szellemi tulajdonjogok védelme nem megfelelő és ezáltal bevételkiesést okoznak, okozhatnak az amerikai gazdaságnak. Amerika komolyan veszi a kérdést, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előtt több olyan eljárás is folyamatban van , amit szerzői jogvédett tartalmak illegális terjesztése miatt indított az USA Kína ellen.
Úgy tűnik, hogy a kínai vezetés az utóbbi időben felismerte: a szabályozás reformja a játékok sikere és az ország pozitív nemzetközi megítélése miatt is szükséges. Bár az utolsó pillanatban, de elkészült egy hosszú távú nemzeti akcióterv, amely 2008 júniusától kezdve tételesen tartalmazza a jogfejlesztéshez szükséges lépéseket. Így várható például egy szellemi jogi vitákban eljáró külön bírósági rendszer kiépítése, a jelenlegi adminisztratív terhek csökkentése és a nyolcvanas-kilencvenes években elkészült, de azóta nem módosított szellemi tulajdonjogi vonatkozású törvények felülvizsgálata. Ez utóbbi esetében különösen a kínai szabadalmi jog alakulhat át, várhatóan könnyebb lesz kínai találmányokra külföldön is szabadalmi oltalmat igényelni.
Konkrét sikereket azonban nehéz lesz elérni a szabályok jobb kikényszeríthetősége nélkül és a kínai vezetés most mindent megtesz a hamisítványok elkobzása, forgalmazóik megbüntetése érdekében. Az olimpia közeledtével a kínai hatóságok egyre többször hoznak nyilvánosságra adatokat az elkobzott hamis árukról és a hamisított termékek árusítása miatt bezárt üzletekről. Külföldi elemzők szerint azonban ezek a lépések csak ideiglenesek, a játékok befejeztével újra mindent elöntenek majd a hamis, nem jogtiszta termékek.
A kínai kormányzat törekvései a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére csak akkor vezethetnek eredményre, ha sikerül az állampolgárokban és a helyi hivatalnokokban is tudatosítani ezek fontosságát. Általános vélekedés szerint a legnagyobb probléma az, hogy a központi hatalom akarata a szellemi tulajdonjogok tekintetében nehezen érvényesül helyi szinten. Elsősorban azért, mert a hamis termékekből származó haszon továbbra is jelentős bevételt jelent a kínai gazdaság számára, amelyről a különféle gazdasági-társadalmi érdekcsoportok szereplők nem lesznek hajlandók egyhamar lemondani.
