Az Európai Bizottság tegnap tette közzé 2007. évi jelentését a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – ezen a területen a felelősség megoszlik a Bizottság és a tagállamok között.
A jelentés statisztikai áttekintést a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett valamennyi szabálytalanságról, valamint feltünteti azokat az eseteket, amelyekben csalás gyanúja merül fel. A jelentés bemutatja a hatályos ellenőrzési rendszereket és ismerteti a legjelentősebb intézkedéseket, amelyeket a tagállamok és a Bizottság 2007-ben a csalás megelőzése és az ellene való küzdelem érdekében tettek.
„Számomra a közösségi alapok kezelésének két kulcsszava az átláthatóság és a felelősség: A szabálytalanságokat és a csalás gyanúját késedelem nélkül és a körülményeket pontosan leírva kell jelenteni, és ellenük szigorúan és hatékonyan kell fellépni” – mondta Siim Kallas az Európai Bizottság alelnöke, igazgatási, ellenőrzési és csaláselleni ügyekért felelős biztos. „A bejelentett szabálytalanságok számának emelkedése alkalmasint jó mutatója lehet hatékonyabb csalás elleni ellenőrzésnek. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tagállamok – kötelességüket teljesítve – azonnal értesítsék a Bizottságot valamennyi felmerülő gyanúról”.
Fontos különbséget tennünk a csalás és a szabálytalanság között: a csalás meghatározása szerint szándékosan elkövetett szabályszegés, amely jogszabálysértésnek minősül, és amelyet csak bíróság minősíthet ennek. A csalások tényleges pénzügyi hatását csak a jogi eljárás végén lehet mérni. A bejelentett szabálytalanságok vizsgálata jelenleg folyik, és nyomonkövetésükre külön-külön kerül sor.
A 2007-ben bejelentett szabálytalanságok és csalás gyanúja miatti ügyek
- A megadott számok irányadóak és előzetes jellegűek. Az elővigyázatosság kedvéért – mielőtt a szabálytalansággal érintett összeget pontosan meg nem határozzák – a feltüntetett összeg gyakran a szóban forgó ügy egészét lefedi. Noha a tagállamok kötelesek bejelenteni a szabálytalanságokat, ennek eltérő mértékben tesznek eleget. Elvileg szintén a tagállamok feladata azonosítani azokat a bejelentett szabálytalanságokat, amelyeknél szerintük csalás gyanúja merül fel. A Bizottság a tagállamoktól származó információra támaszkodik, amikor egy adott esetet véglegesen csalásnak nyilvánít.
- A szabálytalanságokkal érintett összeg becsült mértéke emelkedett a különféle ágazatokban, de a költségvetéshez mért százalékos arányát tekintve viszonylag állandó maradt. A saját források és a mezőgazdaság ágazatában ez az emelkedés részben az előző években elkövetett és még akkor feltárt, de a tagállamok által csak 2007-ben bejelentett szabálytalanságoknak tudható be. További magyarázattal szolgál az új tagállamok csatlakozása, a 10 új tagállamban az előcsatlakozási alapok által finanszírozott programok lezárása, valamint az említett országokban történt kifizetések új keletű emelkedése.
- A kiadások esetében állandó maradt, a saját források tekintetében pedig enyhén csökkent azon esetek becsült hatása, amelyekben csalás gyanúja merült fel. Hangsúlyozzuk, hogy ezek olyan bejelentett esetek, amelyekben csalás gyanúja merült fel, de amelyeket bíróság még nem minősített csalásnak. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a tényleges pénzügyi hatást nem lehet kimutatni, amíg a jogi és igazgatási eljárások be nem fejeződnek, valamint a visszafizettetésre és pénzügyi korrekcióra sor nem kerül.
- Noha a legtöbb szabálytalanságot előírt határidőn belül bejelentik a Bizottságnak, mégis további erőfeszítésekre van szükség: a bejelentések a mezőgazdaság területén átlagosan 1,2 évet vesznek igénybe, a strukturális fellépéseknél ez 0,9 év. Egyes tagállamok nagyon gyakran jelentős késedelemmel tesznek bejelentést, holott a hatékony kivizsgálás érdekében elengedhetetlen lenne, hogy erre a lehető leghamarabb sor kerüljön.
- Egyre növekszik azon tagállamok aránya, amelyek elektronikus úton – és azon belül is a Bizottság által a mezőgazdaság és a strukturális alapok tekintetében ajánlott elektronikus modulok alkalmazásával – tesznek bejelentést. E modulok alkalmazása egyszerűbbé teszi az adatkezelést, valamint javítja az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát, ami eredményesebb kivizsgálást tesz lehetővé és megkönnyíti az adatok stratégiai elemzését.
| Terület | 2007-ben bejelentett szabálytalanságok száma | A szabálytalanságok (köztük azon esetek, ahol csalás gyanúja merül fel) becsült teljes pénzügyi hatása (millió EUR) | Azon esetek becsült pénzügyi hatása, amelyekben csalás gyanúja merül fel (millió EUR) | A csalás gyanújával érintett összes előirányzat %-a |
|---|---|---|---|---|
| Saját források | 5 321 | 377 | 106.57 | A saját források teljes összegének 0,62%-a 2006-ban [2] |
| EMOGA Garanciarészleg | 1 548 | 155 | 44.7 | Az összes megítélt támogatás 0,1%-a |
| Strukturális alapok és a Kohéziós Alap | 3 832 | 828 | 141 | Az összes megítélt támogatás 0,31%-a |
| Előcsatlakozási alapok | 332 | 32 | 9 | Az összes megítélt támogatás 0,38%-a |
| Közvetlen kiadások | 411 | 33 | 18.1 | Az összes megítélt támogatás 0,17%-a |
[1] Ezek a becslések a tagállamok és a Bizottság főigazgatóságai által az olyan esetekkel kapcsolatosan szolgáltatott információkon alapulnak, amelyekben csalás gyanúja merül fel (amelyeket azonban gyakran végleges bírósági ítélet még nem állapított meg), és így fenntartással kezelendők.
[2] Ezt a százalékos arányt nem az elszámolások alapján, hanem a 2007-es általános költségvetésben szereplő hagyományos saját források becslésére alapozva határozták meg.
