A kisebbségi ombudsman levélben kezdeményezi, hogy a halmajugrai képviselőtestület a helyi iskola alapító okiratában és pedagógiai programjában szerepeltesse az iskola alapfeladatai között a cigány kisebbségi oktatást, továbbá kérje ki a cigány kisebbségi önkormányzat utólagos egyetértését az igazgató kinevezéséhez.
Az igazgatónő megválasztása ellen a tanárok, a szülők, az iskolaszék és a kisebbségi önkormányzat részvételével korábban kétszer is tüntettek már a településen. Az ombudsmani hivatalhoz a Halmajugrai Cigány Kisebbségi Önkormányzat fordult panasszal, mert a település képviselőtestülete június 27-én az Arany János Általános Iskola igazgatóját annak ellenére újraválasztotta, hogy őt sem a tantestület többsége, sem a szülők, sem a cigány kisebbségi önkormányzat nem támogatta. Emiatt felmondásra készül az iskola tantestületének többsége, mert időközben a gyermekeiket másik iskolába járató helyi képviselők másodszor is megerősítették posztjában az iskola igazgatóját.
A kisebbségi és a települési önkormányzat közötti vita a közoktatási törvény egy passzusának eltérő értelmezésén alapult, amely kimondja, a kisebbségi oktatási intézmény vezetőjének kinevezéséhez a helyi kisebbségi képviselet egyetértése is szükséges. A polgármester szerint bár majd minden gyerek roma az iskolában, akik után kisebbségi normatívát is igényelnek, az iskola nem kisebbségi intézmény, mert ez a kitétel nem szerepel az alapító okiratban. A kisebbségi ombudsman vizsgálatában azonban megállapítja, azzal maga a településvezetés hibázott, hogy nem változtatta meg az iskola alapító okiratát, mert az annak működéséhez nagyban hozzájáruló kiegészítő normatíva és a roma tanulók magas aránya automatikusan kisebbségi intézménnyé minősítik az Arany János Általános Iskolát.
Kaltenbach Jenő kezdeményezése szerint az iskola alapító okiratát és pedagógiai programját a tényleges helyzetnek megfelelően ki kell egészíteni, úgy, hogy abban szerepeljen a cigány kisebbségi oktatási forma ellátása is. Az iskola igazgatójának kinevezéséhez pedig a cigány kisebbségi önkormányzat utólagos egyetértése szükséges. Amennyiben a település a fentieket nem teljesíti, Kaltenbach szerint felmerül kiegészítő normatíva jogtalan igénybevételének gyanúja, és az ilyen címen lehívott összeget – kb. 30 millió forintot – a helyi önkormányzatnak kellene kamatostul visszafizetnie az államnak. Halmajugrán ezzel kapcsolatban még a héten rendkívüli képviselőtestületi ülést tartanak és a választ iskolakezdés előtt megküldik az ombudsmannak – nyilatkozta Godó Ferencné, a település polgármestere.
