Kilencre csökkent az Alkotmánybíróság (Ab) létszáma a pénteki nappal – erről Paczolay Péter, a testület elnöke beszélt, hivatalba lépésének első napján tartott sajtótájékoztatóján.
Paczolay Péter – annak ellenére, hogy a 11 tagú testületből két bíró mandátuma lejárt – abból a szempontból optimizmusának adott hangot, hogy a jelenlegi kilenc alkotmánybíró az elkövetkezendő öt évben együtt dolgozik, változás előreláthatóan nem következik be, egyiküknek sem jár le ez idő alatt a mandátuma.
Ezt a gondolatsort továbbfűzve Holló András – aki ugyancsak péntektől tölti be az Ab-elnökhelyettesi posztot – arról beszélt: azok, akiknek az új alkotmánybírák megválasztásában szerepük van, felelősséget viselnek azért, hogy a testület újra teljes létszámban, 11 taggal működhessen. Ezzel arra utalt: volt már arra példa, hogy 8 taggal a testület határozatképessége került veszélybe, s ez a kockázat most is fennáll.
A testület fél éves munkájával kapcsolatban Paczolay Péter ismertette: örvendetes, hogy a beérkezett ügyek számát meghaladta az “elintézett ügyek” száma, összesen 820 ügyet zártak le és 692 érkezett, vagyis 128-al csökkent az ügyhátralék. Hozzátette: jelenleg mintegy 1400 ügy van az alkotmánybíráknál.
Mint mondta, 338 érdemi határozat született teljes ülésen, illetve hármas tanácsokban. Korábban volt olyan év, amikor 12 hónap alatt hozott az Ab ennyi határozatot – tette hozzá.
A köztársasági elnöki indítványokkal összefüggésben azt mondta: kettőt zárt le az Alkotmánybíróság hétfőn, kettő már hosszabb ideje függőben van (ágazati párbeszédbizottságokról szóló és az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényekkel kapcsolatban) és érkezett egy újabb is (versenytörvénnyel kapcsolatos) a közelmúltban, így összesen három olyan beadvány van a testület előtt, amit soron kívül kell tárgyalnia.
Az OVB népszavazási határozatairól szólva azt mondta: 2005-ban 12 kifogást bírált el az Ab 6 határozattal, 2006-ban 45-öt 31-el, 2007-ben 266-ot 98 határozattal. Ehhez képest a féléves statisztika alapján némi csökkenés figyelhető meg: eddig 66 kifogás érkezett a félév során, ami az országgyűlési határozat elleni kifogásokat is magában foglalja. Hozzátette: az Albert-házaspár által kezdeményezett népszavazást elrendelő országgyűlési határozathoz benyújtott kifogásokat ősszel tárgyalja a testület.
A jövőbeni munkával kapcsolatban a folytonosságot hangsúlyozta Paczolay Péter. Kiemelte azt is, hogy a testület tagjai egyenrangúak és a döntéseikért kollektív felelősséget viselnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen radikális lépéseket tart szükségesnek a népszavazás intézményét illetően – ahogyan azt egy lapinterjúban megemlítette – azt mondta: tudatosan vállalt kivételt tett, amikor a népszavazás intézményével összefüggésben nyilatkozott, mivel – tette hozzá – nézeteit korábban nemzetközi fórumokon is kifejtette. Úgy fogalmazott: “bizonyos értelemben átlépett egy olyan mezsgyét, amit alkotmánybíróként nem illik”, de nem bánja, ha ezzel a törvényhozás figyelmét rávilágítja erre a kérdésre.
Az Ab június 10-ei teljes ülésén választotta meg elnökévé Paczolay Pétert – az eddigi helyettes elnököt – titkos szavazással július 4-től, három évre. Őt a helyettesi poszton Holló András váltotta ugyancsak három évre és ugyancsak július 4-től. A változtatásokra azért volt szükség, mert Bihari Mihály, az Ab eddigi elnökének alkotmánybírói mandátuma július 3-án lejárt.
