Nőjogi civil szervezetek a távoltartó rendelkezés hatályba lépésének második évfordulóján nyílt levélben kérték az Igazságügyi és Rendészeti Minisztert a jogintézmény módosítására – közölte a PATENT Jogvédő Egyesület.
A távoltartást a Büntetőeljárásról szóló törvény 2006. július 1-jén vezette be a magyar jogrendszerbe a családon belüli erőszak áldozatainak védelme érdekében.
Az elfogadott törvénymódosítás által bevezetett megoldás elfogadásakor nem csak a téma civil szakértői állították, hogy az alkalmatlan lesz az áldozatok hatékony védelmére, hanem az intézmény ellentétes volt valamennyi külföldi modellel, valamint a nemzetközi ajánlásokkal egyaránt – közölték a jogvédők.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium akkori államtitkára azzal hárította el a kritikákat, hogy két év jogalkalmazási gyakorlat fogja megmutatni, hogyan működik a jogintézmény a gyakorlatban.
Mára a gyakorlati tapasztalat alátámasztotta az elméleti aggályokat, s a távoltartás jogintézményének jelenlegi szabályozását már nem csupán a civil szervezetek tartják elhibázottnak, hanem valamennyi kapcsolódó szakma képviselői egyaránt.
A feladata alapján azonnali biztonság garantálására szolgáló jogintézmény elrendelésének/elutasításának átlagos átfutási ideje hat hónap, a bíróságok jellemzően csak ügyészi indítványra rendelik el azt, így a legtöbb esetben, a sértetti kezdeményezés eleve kudarcra van ítélve. A törvény értelmében, az elkövető kihallgatásáig, “megalapozott gyanú” hiányában szóba sem jöhet a távoltartás, ezért az határozatlan ideig elhúzható, amennyiben például a terhelt önkéntesen nem jelenik meg, a hatóságok pedig nem rendelik el a körözését. Ráadásul, bizonyos esetekben a hatályos szabályozás nem hogy nem segít, de kifejezetten hátrányosabb helyzetet idéz elő az erőszak áldozatai számára. A hatóságok sokszor pusztán az áldozat és az elkövető közti rokoni kapcsolat alapján távoltartás elrendelését kezdeményezik olyan esetekben is, amikor őrizetbe vételnek, előzetes letartóztatásnak is fennállnak a jogi feltételei.
Az eltelt két év alatt több, mint száz ember halt meg családon belüli nők, gyerekek ellen elkövetett erőszak miatt. A jogszabály nemzetközi bevált gyakorlat szerinti módosítása nem kezelhető pusztán jogtechnikai kérdésként, hisz annak hibás vagy késedelmes elfogadása további emberéleteket követelhet.
Nők jogaival foglalkozó civil szervezetekként a PATENT Egyesület nyílt llevelében arra kérte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztert, hogy az irányítása alatt álló minisztérium kritikai észrevételeink figyelembe vételével haladéktalanul dolgozza ki a távoltartás hatékony szabályozására vonatkozó tervezetet, ezáltal véget vetvén számos nő és gyermek élethez, testi épséghez, emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogai megsértése sorozatos és intézményes gyakorlatának.
