A napokban az Oktatási és Kulturális Minisztérium tervezete és az Alkotmánybíróság döntése nyomán az egyházi közoktatási intézmények finanszírozása ismét a közbeszéd tárgya lett.
Finanszírozási fiaskó, új tervezet
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) elkészítette az egyházi közoktatási intézmények állami finanszírozásáról szóló kormányrendelet tervezetét és augusztus 31-ig további egyeztetéseket folytat a tárca az egyházakkal a rendelet tervezetéről, többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház kérésére – olvasható az OKM közleményében.
Háttér – számvevőszéki figyelmeztetés
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) június elején nyilvánosságra hozott jelentése arra kötelezte a kulturális tárcát, hogy június 30-ig készítse el az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról szóló kormányrendelet szövegét.
Az egyházi közoktatási intézmények állami támogatását a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, és a Vatikáni megállapodást kihirdető 1999. évi LXX. törvény alapozza meg. A támogatásra vonatkozó konkrét szabályozást alapvetően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (ágazati törvény), az annak végrehajtásáról szóló 20/1997. II. 13. Korm. rendelet, valamint a kapcsolódó miniszteri rendeletek tartalmazzák. A törvényi szabályozás kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.
Az ágazati törvény mellett egy speciális törvény – az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (ún. egyházfinanszírozási törvény) – is rendelkezik az egyházi közoktatás feladatellátásának állami támogatásáról. Mind a két törvény vonatkozó szakaszai az egyenlő elbírálás elvét fogalmazzák meg, ezáltal megteremtve az esélyegyenlőséget az állami és helyi önkormányzati, illetve a nem állami és nem helyi önkormányzati (köztük az egyházi) fenntartású közoktatási intézmények finanszírozása között. Az ágazati törvény és az egyház-finanszírozási törvény szabályozási szinten megfelelően biztosítják a nem állami és nem helyi önkormányzati (egyházi) fenntartású közoktatási intézmények állami normatív támogatását – áll az ÁSZ jelentésében.
A számvevők kifejtik a jelentésben, hogy a 2005-2006. évi kiegészítő támogatás összegének megállapítása nem az egyház-finanszírozási törvény előírásának, az érintett egyházakkal történő egyeztetésnek megfelelően került rendezésre. Ezen időszakban a kiegészítő támogatás összegének meghatározását, a tervezett és tényleges adatok közötti eltérések rendezését a számítás egyes fő tételeinél (a helyi önkormányzatok közoktatási működési kiadásainak és az intézményi saját bevételek meghatározása) eltérő álláspontok, viták jellemezték.
Továbbá jelentésében az ÁSZ miniszteri hatáskörbe utalt személyi felelősségre vonást javasolt, mert a 2005-2006-ban az egyházi kiegészítő támogatás körében mutatkozó anomáliák miatt., amely a számvevőszék álláspontja szerint csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent.
Alkotmánybírósági megerősítés
Amint arról beszámoltunk az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A taláros testület megerősítette a számvevőszéki jelentéssel immár nyilvánvaló váló tényt: az egyházi oktatási intézmények állami finanszírozása enyhén szólva is, hagy maga után kívánni valót.
Mint rámutattak, ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt Megállapodás előírásaival. A megállapodás – mint nemzetközi szerződés – ugyanis azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót.
Az Alkotmánybíróság határozatában megerősítette azt az álláspontját, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez a hasonló állami és önkormányzati intézményekével azonos mértékű költségvetési támogatáson kívül olyan arányú kiegészítő anyagi támogatást nyújtson, amilyen arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállaltak át.
A határozatához Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Egyházi reakciók
A négy történelmi egyház egyöntetűen üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát.
A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet intézményvezetője, Bajzák Eszter szerint az Alkotmánybíróság határozata alátámasztja, hogy az egyházi iskolák finanszírozásának konkrét törvényi garanciái hiányoznak
Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház szóvivője azt mondta: az Alkotmánybíróság határozata arról gondoskodik, hogy megszűnjön az egyházi közoktatási intézményeket sújtó diszkriminatív állapot.
Ittzés János, az evangélikus egyház elnök-püspöke szerint az Alkotmánybíróság “aktuális politikai érdekeket mellőzve” hozta meg határozatát. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a jövőben “ebből minden érdekelt fél tanul majd”; ez alatt elsősorban az oktatási tárcát értve.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, Feldmájer Péter azt mondta: az Ab-határozat megfelelő mederbe terelheti az állam és az egyházak közötti további tárgyalásokat. Évtizedes problémát kell megoldani az egyházi közoktatási intézmények állami finanszírozása terén.
