Az Alkotmánybíróság határozata megerősíti az egyenlő finanszírozás elvét, amely eddig is kormányzati gyakorlat volt, és amelyen az alkotmánybírósági döntés után sem kell változtatni – szól az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye.
A közoktatásról szóló törvény három rendelkezését támadták meg az Alkotmánybíróság előtt.
Az indítványozók szerint alkotmánysértő, a Vatikáni Szerződéssel ellentétes
- hogy az egyházi fenntartású nevelési-oktatási intézmények működéséhez a jegyzőnek, főjegyzőnek működési engedélyt kell kiadnia,
- hogy a normatív költségvetési hozzájárulás igénylésére vonatkozó benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő,
- az egyházi intézményfenntartók részére járó támogatás elveinek megállapítása.
Az Alkotmánybíróság határozata megerősíti az egyenlő finanszírozás elvét, amely eddig is kormányzati gyakorlat volt, és amelyen az alkotmánybírósági döntés után sem kell változtatni.
Az Alkotmánybíróság a támadott törvényi rendelkezések közül egyet talált alkotmánysértőnek, nevezetesen a törvény 118. §-a (4) bekezdésének azt a szövegét, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Ebből a szövegből megsemmisítette az “és egyéb támogatások” szöveget. Az indoklás szerint az egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót. A változás csak technikai jellegű, mivel a költségvetésről szóló törvény különbözteti meg az említett módon a fenntartók részére folyósított összegeket.
Nem tartotta ugyanakkor elfogadhatónak a többi indítványt, rámutatva arra, hogy a jogvesztő határidő a közoktatásról szóló törvény jelenlegi hatályos rendelkezései szerint igazolási kérelem benyújtásával “kimenthető”. A szigorú határidő megállapításokra az Alkotmánybíróság szerint is az államháztartás folyamatos működése miatt szükség van.
Nem tartotta jogellenesnek az Alkotmánybíróság a működési engedély megkövetelését, amely olyan technikai jellegű feltételeket támaszt, amelyek nem korlátozzák indokolatlanul az intézményalapítási szabadságot.