Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a lakástulajdon-vásárlásra kivetett illetékekre vonatkozó adójogi rendelkezéseit.

A kifogásolt rendelkezések hátrányosan érintik azokat az adófizetőket, akik más tagállamban lévő lakástulajdonuk értékesítésével vásárolnak lakástulajdont Magyarországon. Ezen rendelkezések nem egyeztethetők össze a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának jogával, amelyet az EK-Szerződés 18., 39. és 43. cikke, illetőleg az EGT-megállapodás vonatkozó cikkei garantálnak. A Bizottság ennek kapcsán megtette az EK-Szerződés 226. cikkében előírt jogsértési eljárás második lépését, azaz indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Ha az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül Magyarország nem ad kielégítő választ, a Bizottság az ügyben az Európai Bírósághoz fordulhat.

A magyar jog értelmében [1] az a személy, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol, annak értékével arányos illetéket (ún. visszterhes vagyonátruházási illetéket) köteles fizetni. Ha a saját tulajdonú lakóingatlan-vásárlást megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi lakóingatlanát, csak akkor kötelezett illetékfizetésre, ha a megvásárolt lakástulajdon értéke meghaladja az értékesített lakóingatlan értékét, és abban az esetben is csak az értékkülönbözet u­tán.

Ha azonban magyarországi lakóingatlan vásárlásakor az adófizető más tagállamban lévő lakóingatlanát értékesíti, az illetéket nem az értékesített lakóingatlan értékével csökkentett különbözet, hanem a megvásárolt lakástulajdon teljes vételárának arányában számítják ki.

Ennek következményeképpen azok a személyek, akik más tagállamban lévő lakóingatlanuk értékesítésével költöznek Magyarországra, hátrányt szenvednek azokhoz a magyarországi lakosokhoz képest, akik új lakástulajdonukra magyarországi lakóingatlan értékesítésével tesznek szert. A Bizottság véleménye szerint előfordulhat, hogy ezen személyek helyzete megegyezik a magyarországi lakosokéval, ha például előző külföldi lakástulajdonuk megvásárlásakor a magyarországihoz hasonló mértékű illetéket kellett fizetniük.

A Bizottság ennek alapján úgy véli, hogy a kérdéses magyar szabályozás korlátozza az Európai Unió polgárainak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát (az EK-Szerződés 18. cikke), különösen a munkavállalók szabad mozgása (az EK-Szerződés 39. cikke) és a letelepedés szabadsága (az EK-Szerződés 43. cikke) tekintetében.

 


 

[1] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (5) bekezdése