Az EU27-ek péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön egyelőre nem szabtak határidőt az ír kormány számára, hogy javaslatot terjesszen elő az írországi népszavazás után előállt patthelyzetből való elmozdulásra – derült ki Janez Jansa szlovén kormányfő, soros elnök szavaiból a csúcs első napját lezáró sajtótájékoztatón.
Miközben a szlovén kormányfő szerint az EU27-ek egyelőre nem szabtak semmilyen hivatalos határidőt az ír kormánynak a szerződés körül kialakult patthelyzetből való elmozdulást célzó javaslat előterjesztésére, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök sajtótájékoztatóján tudni vélte, hogy Dublint felkérik majd, hogy októberre (az Európai Tanács októberi ülésére) egy végleges stratégiát felvázoló jelentéssel álljon elő. Sarkozy elmondta, hogy immár soros elnökként az októberi csúcstalálkozót előkészítendő, júliusban Írországba látogat. A francia államfő szerint kollégáival egyetértettek abban, hogy még ha tudomásul is veszik az ír szavazók akaratát, nem dramatizálják a helyzetet.
Nicolas Sarkozy elismerte, hogy az esti vacsorán a cseh delegáció meggyőzése jelentette a legkeményebb diót, miután Prágának gondjai támadtak a szövegezéssel, jelesül azzal, hogyan írják le a problémát és hogyan utaljanak a szerződés ratifikációjára. Egyúttal bizakodásának adott hangot, hogy reggelre meglesz a megállapodás.
Cseh részről a fő nehézséget abban látták, ha a záróközlemény formálisan elkötelezné magát a ratifikáció folytatása mellett, mert ez olyan látszatot kelthet, mintha eleve figyelmen kívül hagynák a cseh alkotmánybíróság esetleges negatív döntését. Ezért még az első nap végén sem volt világos, vajon lesz-e utalás a pénteki záróközleményben a ratifikáció feltétlen folytatására. Másfelől viszont Mirek Topolanek cseh kormányfő a maga részéről úgy fogalmazott, hogy ha a bíróság döntése pozitív, a prágai kormány nem fogja halasztani a ratifikációs eljárást. „Én írtam alá a szerződést, és nem akarom, hogy a nevemet eltávolítsák onnan. A politikai karrieremet a szerződéshez kötöttem és ezt nem tagadom me” – mutatott rá. (Megfigyelők ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy ez még mindig nem feltétlen húzza majd ki a méregfogát annak a problémának, hogy végül vajon Václav Klaus államfő – aki a napokban formálisan „halottnak” nyilvánította a dokumentumot – kész lesz-e aláírni a ratifikációs törvényt, s ha nem, akkor lépése ignorálható lesz-e, vagy sem.)
A francia elnök ugyanakkor világossá tette, hogy amennyiben az Európai Unió nem lesz képes lezárni az intézményi reformokat, akkor a bővítési folyamat is megreked, hiszen mint fogalmazott „Lisszabon tette lehetővé a bővítést”. Hozzátette, hogy személyesen mindig is támogatta a bővítést és nincs ellenére Horvátország és a Balkán államainak csatlakozása, de itt az EU működőképességének megőrzéséről van szó.
Sarkozy arra is emlékeztetett, hogy most azoknak van a legnagyobb gondjuk a szerződéssel, akik amúgy a bővítés legelkötelezettebb híveinek számítanak. Arra is felhívta Prága figyelmét, hogy Párizstól éppen ő veszi át jövőre az elnöki stafétabotot. Arra a kérdésre, mennyiben tekinthető felelősnek az Európai Bizottság az írországi kudarcért, a francia elnök először kitérően úgy fogalmazott, hogy „borzasztó könnyű lenne a Bizottságot támadni, vagy Barrosót bűnbaknak megtenni. Soha nem tettem ilyet, és most biztos nem fogom megtenni” – jelentette ki. Rögtön utána viszont részletesen támadta Peter Mandelson kereskedelmi biztos tárgyalási álláspontját a Doha-fordulón, bírálva, hogy miközben Európa szerinte nem kap semmit a szolgáltatások és az ipari termékek kereskedelme terén – s miközben „gyerekek halnak éhen” világszerte – önként felajánlja agrártermelésének 20 százalékos mérséklését. „Ez egyértelműen eltér a francia állásponttól” – húzta alá a francia elnök.
