Az Eötvös Károly Intézet évek óta szorgalmazza az igazságügyi tájékoztatás Alkotmánynak megfelelő törvényi szabályainak a megalkotását[1]. Úgy tűnik, a jogalkotó az egységes szabályozás helyett részletekben alkotja meg e szabályokat, kisebb lépésekben halad az ideális állapot elérése felé.
Ebben a folyamatban fontos lépés volt a Bírósági Határozatok Gyűjteménye részeként az anonimizált ítéletek elektronikus elérhetőségének biztosítása, amelyre vonatkozó törvényi szabályok [2] alapján azonban egy nehezen használható rendszer jött létre. Az Eötvös Károly Intézet az elektronikus információszabadságról szóló törvény végrehajtásának elemzését a bírósági határozatok elektronikus közzététele gyakorlatának elemzésével folytatja a közeljövőben. [3]
Szintén fontos lépés volt (a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendeletnek|http://www.muosz.hu/torvenyek.php?sub=torvenyek9) a hatályon kívül helyezése [4], ennek eredményeképpen a mind formai, mind tartalmi szempontból alkotmányellenes jogszabály 18 évvel a rendszerváltozás után végre eltűnik a jogrendszerünkből.
Az Országgyűlés a napokban újabb lépést tett az igazságügyi tájékoztatás szabályozása tárgyában, amelyet az Eötvös Károly Intézet üdvözöl. A Polgári perrendtartás módosítása [5] nyomán végre nem jogértelmezési kérdés, hogy a nyilvános tárgyaláson kép- és hangfelvétel készíthető, és ez nem függ sem a bíróság döntésétől, sem pedig a felvételen szereplő közfeladatot ellátó személyek személyes hozzájárulásától. A felvételkészítést csak az azon szerepelni nem kívánó, nem közfeladatot ellátó személyek kívánsága korlátozhatja. [6]
Ugyanez a módosítás rendezi az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján közzé nem teendő ítéletek megismerhetővé tételének kérdését. A módosítás nyomán az ítéletekhez és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésekhez bárki hozzáférhet, azokról a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után, oldalanként háromszáz, de határozatonként legfeljebb ötezer forint ellenében bárki anonimizált másolatot kaphat. [7]
Az Eötvös Károly Intézet amellett, hogy üdvözli ezeket a nyilvánosságot szolgáló változtatásokat, a következőkre hívja fel a figyelmet:
- A Polgári perrendtartás módosítása a felvételkészítés és az ítéletek megismerhetőségének ügyét csak a polgári perekben oldja meg, szükséges tehát a megfelelő módosításokat a büntetőeljárási kódexben is elvégezni.
- A módosítás nem csorbíthatja az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint közzéteendő bírósági határozatok bárki számára történő, személyazonosítás nélküli, korlátozástól mentes és díjmentes megismerhetőségét, amelyet a jelenleginél hatékonyabban kell megoldani.
- A tárgyalás és a határozatok nyilvánosságának megteremtésén kívül még számos intézkedés szükséges az igazságügy átláthatóvá tétele érdekében a bíróság által kezelt dokumentumok kutathatóságának rendezésétől a bírák nyilatkozattételi jogának biztosításán át a bíróságok igazgatásának ellenőrizhetővé tételéig.
[1] Elsőként 2003-ban az igazságügyi tájékoztatásról, a bíróságok működésének átláthatóságáról szóló állásfoglalásban, majd a 2003 márciusában tartott, A bírósági ítélkezés feltételrendszere címet viselő konferencián, a bíróságok közérdekű adatok közlésének gyakorlatával kapcsolatban 2003-ban végzett kutatását záró tanulmányban, 2004-ben a bírósági ítéletek közzétételének szabályozását előkészítő szabályozási koncepcióban, a 2007-ben az OIT megbízásából írt, Bírói függetlenség, számonkérhetőség, igazságszolgáltatási reformok című tanulmányban, majd legutóbb A bírósági tárgyalások nyilvánosságáról című, 2007. december 6-án kelt közleményében. Valamennyi letölthető a www.ekint.org oldalról.
[2] Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 16-20. §§.
[3] Az elektronikus információszabadság-szabályok hatályosulásának eddigi elemzését a http://ekint.org/…nt.news.page?… oldalon tettük közzé.
[4] 2008. július 1-jétől hatálytalan, lásd az 1989. október 23-át megelőzően alkotott rendeleti szintű jogszabályok rendezéséről szóló 383/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés u) pontját.
[5] Az Országgyűlés által 2008. június 9-én elfogadott T/5590. számú törvényjavaslat.
[6] Az elfogadott törvény 10. §-a.
[7] A törvény 14. §-a.
