Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa “helyteleníti” a rendőrség eljárását, hogy főként a demonstrációkon igazoltatottakról videófelvétel készül és arra kötelezik őket, hogy nézzenek a kamerába – ezt az ombudsmani hivatal tudatta hétfőn.
Az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté szerint az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható az a rendőrségi gyakorlat, hogy az igazoltatás során egészalakos felvételt készítenek és az érintettnek a kamerába kell néznie. Szabó Máté szerint a szakszerűen és okszerűen végrehajtott igazoltatás nem lehet megfélemlítő vagy megalázó hatású, és a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az ombudsman véleménye szerint a felvételkészítés nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
Szabó Máté egy beadvány miatt vizsgálta az igazoltatási gyakorlatot. A panaszos szerint különösen 2006. szeptembere óta a bejelentett demonstrációk helyszínén és azok közelében a rendőrök találomra állítanak meg embereket, és igazoltatják őket. Az érintettek személyes adatait feljegyzik, majd egészalakos videófelvételt készítenek róluk, és arra kötelezik őket, hogy hosszú ideig a kamerába nézzenek.
A beadványt tevő kiemelte, hogy elsősorban nem magát az intézkedést rögzítik, hanem célzottan az igazoltatás alá vont személy küllemét filmezik. A panaszos előadta azt is, hogy az eljárást megalázónak tartja, valamint kétségbe vonta, hogy a rendőrségnek jogi felhatalmazása volna erre az eljárásra – tudatta az ombudsmani hivatal.
Az ombudsman vizsgálata megállapította: a jogszabályok felhatalmazzák a rendőrséget arra, hogy a hatékonyabb munkája érdekében éljen a korszerű technológia előnyeivel, az igazoltatás során rögzíthető adatok körét pedig a rendőrségről szóló törvény részletesen meghatározza. A törvény felhatalmazása szerint kép- és hangfelvétel készülhet azokról a személyekről, tárgyakról, körülményekről, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a rendőrök intézkednek.
A két szabályt az igazoltatás céljának figyelembe vételével kell értelmezni – hívta fel a figyelmet az ombudsman.
Szabó Máté rámutatott arra, hogy az igazoltatás során megismert adatok dokumentálása nem történhet készletező jelleggel.
“Akkor kerülhet sor adatok rögzítésére, ha az szabálysértési-, illetve büntetőeljárás céljából szükséges, vagy ha az adatok rögzítését egyéb releváns körülmény indokolja. Amennyiben tehát ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a kép- és hangfelvétel kezelésére sincsen törvényes jogalap” – hívta fel a figyelmet a biztos.
Szabó Máté állásfoglalását továbbította az Országos Rendőr-főkapitányságnak annak érdekében, hogy az állomány az abban foglaltaknak megfelelően járhasson el.
