Az EU kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer módosítása, a tagállamok között a kötelezettségek megosztása az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében, a szén-dioxid geológiai tárolásának lehetőségei, a megújuló energiák használatának elősegítése, a bioüzemanyagok fenntartható termelése, az új személygépkocsikra vonatkozószén-dioxid kibocsátási követelmények meghatározása, a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezésére vonatkozó eljárások felülvizsgálata, valamint a nemzetközi bálnavadászati tilalomról képviselt álláspont – ezek lesznek a fő témái az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek június 5-i tanácsülésén Luxemburgban, ahol hazánk delegációját Oláh Lajos államtitkár vezeti.
Az egyik legnagyobb vitát várhatóan az a javaslat váltja majd ki, amelyet az Európai Bizottság tett az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének tagállamok közötti megosztásáról. Ezzel kapcsolatban több új tagállam – köztük Magyarország – már korábban is fenntartásokat vetett fel. Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2020-ig legalább 20%-os kibocsátás-csökkentést javasol az EU számára az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Míg Magyarország alapvetően egyetért ezzel és támogatja a célkitűzést, az ülésen más új tagállamokkal együtt azt a korábban felvetetett álláspontját kívánja megerősíteni, miszerint a kibocsátás-csökkentési erőfeszítések tagállamok közötti tehermegosztásakor az EU vegye figyelembe a korábban ebben a kérdésben elfogadott méltányosság és szolidaritás elvét.
Hazánk álláspontja az, hogy új tagországokra rótt kötelezettségeknél az EU vegye számításba eltérő kiinduló helyzetüket, azaz azt a nyugat-európai tagállamokéhoz képest jelentős kibocsátás-csökkentést is, amellyel ezen oszágok a rendszerváltás óta már hozzájárultak a klímavédelemhez. Ennek megfelelően az egyes tagállamokra kirótt kibocsátás-csökkentések meghatározásakor Magyarország a 2005-ös helyett az 1990-es évet javasolja kiindulópontnak tekinteni. Hazánk ugyanakkor a fenti szolidaritási elveket megvalósító más megoldásokra is nyitott. A magyar delegáció fontosnak tartja ugyanakkor, hogy mielőbb megegyezés szülessen a kérdésben és a vita ne késleltesse az ütemtervet és az új periódus 2013-mas megkezdését. Hazánk támogatja azt is, hogy az EU készítsen forgatókönyvet arra a kezdeményezésére, mely szerint 20%-nál nagyobb mértékben kész csökkenteni a kibocsátásait, amennyiben világméretű megállapodás születik a csökkentésről.
Magyarország számára is fontos kérdés a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezési rendszeréről folytatandó vita. A magyar álláspont szerint felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a jelenlegi engedélyezési rendszert és a GMO-k tesztelésének követelményeit. Egységesíteni kell az engedélyezést megelőző kísérletek módszertanát és vizsgálni a GMO-k hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásait. Magyarország jelenleg is moratóriumot tart fenn az EU-ban termesztési engedéllyel bíró egyik kukoricafajra.
A Tanács vitát folytat a szén-dioxid geológiai tárolásnak tervezett irányelvéről is. Ez az eljárás a CO2 kimerült kőolaj- és földgáztározókba, valamint sósvizes rétegekbe történő „besajtolását” jelenti, aminek biztonsági vonatkozásait és környezetre gyakorolt hatását még vizsgálni szükséges.
A környezetvédelmi miniszterek megvitatják a megújuló energiák használatának lehetőségeit is, köztük a villamos energia, a bio-üzemanyagok, a hűtés-fűtés, valamint a közlekedés terén. Fontos kérdés az energiák eredet-bizonyítványának bevezetése és a bioüzemanyagokhoz használt alapanyagok fenntartható módon való termesztésének előírása is, valamint annak rögzítése, hogy az nem eredményezheti a biodiverzitás csökkenését. Hazánknak 2020-ig legalább 13%-ra kell növelnie a megújuló energiák arányát, míg a közlekedési célú megújuló energia aránya el kell hogy érje a 10%-ot.
Tárgyal továbbá a Tanács az új személygépkocsikra vonatkozó szén-dioxid kibocsátási követelmények meghatározásáról, a javaslat szerint motortechnikai fejlesztésekkel 2012-ig 130 g/km-re kellene csökkenteni ezek CO2 kibocsátását. A tervezet szerint a gyártónak bírságot kell majd fizetnie, ha nem teljesíti a kibocsátás-csökkentési előírást.
