Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezi, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás – tudatta az ombudsman hivatala csütörtökön az MTI-vel.
Szabó Máté azt követően kezdeményezte többek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat kiegészítését, hogy a hajléktalanná válás és a hajléktalan lét kérdéseit érintő projekt keretében vizsgálta a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek jogvédelmét.
Az ombudsman azért vizsgálta a kérdést, mert az akár hajléktalanságba is vezető adósságspirált, a hajléktalan létből való kitörés esélyét jelentősen befolyásolhatja az érintettek pénzügyi háttere, a pénzintézetekkel meglévő szerződéses kapcsolatai, vagy például az a körülmény, hogy a pénzügyi szolgáltató egyoldalúan módosíthatja a feltételeket. Ide sorolható a tartozás végrehajtásának módja, és több más jelenség, amely összefüggésbe hozható a fogyasztói jogok érvényesülésével.
A biztos megállapította: az állami szabályozás az információs erőfölényben lévő pénzügyi szolgáltatók tevékenységét fogyasztóvédelmi szempontból jelenleg alig korlátozza, a jóval gyengébb pozícióban lévő ügyfelek számára fogyasztóvédelmi eszközöket azonban csak korlátozottan biztosít. Ez pedig álláspontja szerint visszás helyzetet teremt a jogbiztonságban.
Szabó Máté szerint sérül a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog azáltal, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) egyike sem jár el a pénzügyi szolgáltatók által okozott fogyasztói jogsérelmek esetén, ugyanis hatásköreik átfedik egymást.
A biztos ezért javasolta a miniszterelnöknek, hogy a kormány tisztázza a két szervezet fogyasztóvédelmi hatáskörét és az általuk alkalmazható intézkedések fajtáit. Tegye egyértelművé a PSZÁF eljárási kötelezettségét minden fogyasztói panaszügyben.
A lakossági hitelcsődök megelőzése érdekében Szabó Máté fontosnak tartja, hogy az ügyfelek pénzügyi szerződéseikhez “tájékozott beleegyezésüket adják”, a szolgáltatónak pedig meg kell adnia az ügyfeleknek az ehhez szükséges tájékoztatást. A biztos kezdeményezte, hogy ennek megfelelően módosítsák a hitelintézeti törvényt, az illetékes minisztériumok pedig dolgozzanak ki stratégiát a lakossági csődök megelőzésére illetve a csődeljárására.
Szabó Máté szerint véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, amelyben árverezésekor a lakóingatlanok a valódi értéknél lényegesen alacsonyabb áron kelnek el, miközben az adós elveszti a lakását, de megmarad a tartozása. Az ombudsman kezdeményezte a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, hogy lakóingatlant ne lehessen megszerezni a becsérték felének megfelelő áron.
A biztos továbbra is szükségesnek tartja, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a magas kamatozású gyorskölcsönök, mint “termékek” értékesítése. Ennek érdekében kezdeményezte az Országgyűlés előtt lévő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat kiegészítését azzal, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás.
