Korántsem biztos, hogy bevezetik jövőre a regisztrált élettársi kapcsolatot. Az Alkotmánybírósághoz három olyan beadvány is érkezett, amely az erről hozott törvény megsemmisítését kéri a testülettől.
Döntés akár már ősszel születhet. Ha életbe léptetik a múlt év végén elfogadott jogszabályt, a regisztrált élettársi kapcsolatok a házasság intézménye ellen hatnak majd, tovább rontva Magyarország amúgy is elkeseredésre okot adó népesedési mutatóit. Eközben balliberális és szocialista politikusok itthon és Brüsszelben is tiltakoznak a pápának a kérdéses törvény alkotmányossági aggályait firtató kijelentése ellen.
Elképzelhető, hogy még az ősszel tárgyalja az Alkotmánybíróság a regisztrált élettársi kapcsolat jövő évi bevezetéséről szóló, tavaly megszavazott törvény megsemmisítését kérő beadványokat. Sereg András szóvivő tájékoztatása szerint ilyen esetekben a testület általában figyelembe veszi a határidőket, noha – mivel utólagos normakontrollról van szó – ezek nem kötelező érvényűek rá nézve. A kérdéses jogszabály miatt az MDF, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, és legutóbb a KDNP is az Alkotmánybírósághoz fordult, a történelmi egyházak is tiltakoztak. A katolikus püspöki kar pünkösd előtti vatikáni látogatásakor XVI. Benedek pápa elismerően szólt a magyar egyházi vezetőknek a kérdéses törvénnyel szembeni kiállásáról, sőt azt is kiemelte, hogy az szerinte ellentétes az alkotmánnyal.
A regisztrált élettársi kapcsolat védelmére kelt Daróczi Dávid kormányszóvivő, mondván, a kabinet azoknak szándékozik kedvezni vele, akik, bár együtt élnek, nem kívánnak házasságot kötni, márpedig ilyenek egyre többen vannak. Parlamenti felszólalásában az állampolgári szabadság kiterjesztéseként értékelte a jogszabályt Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő is. „Nem tudom elfogadni, hogy a konzervatívok morálisan mondanak ítéletet a különféle életformák fölött ”– érvelt. Kósáné Kovács Magda szocialista európai parlamenti képviselő Brüsszelben fejtette ki véleményét az ügyben, mondván, az egyház nem helyezheti ideológiai nyomás alá a tagállamokat. Az új intézmény bevezetésének szükségességét az akkor még koalíciós kormány korábban egyebek között az élettársi kapcsolatok számának növekedésével magyarázta, az új viszonyokhoz pedig szerinte a törvényhozóknak is alkalmazkodniuk kell.
„Vitathatatlan, hogy a társadalom egyre elfogadóbb az alternatív együttélési formákkal szemben, de a felmérésekből az is kiderül, hogy az utóbbi évek folyamatos születésszám-csökkenéséért nagymértékben felelős a család intézményének megrendülése. Márpedig a regisztrált élettársi kapcsolat bevezetése a népesség fogyását csak erősíti” – mondta Pongrácz Tiborné demográfus. Szerinte javítana a helyzeten, ha a kormánynak világos értékrendje volna, és célként a családok támogatását jelölné meg. Mint mondta, Szlovákiában kiemelten segíti az állam azokat, akik fiatalon kötnek házasságot, hiszen ők nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermekeket, ami létkérdés a demográfiai válsággal küzdő országokban. Hasonlóan látja a helyzetet Vizi E. Szilveszter volt akadémiai elnök, aki a közelmúltban egy konferencián azt mondta, hogy a népesedési válság okozója egyértelműen a házasságkötések számának drasztikus csökkenése.
„Ha már a nemzetközi példáknál tartunk, érdemes Németországot is megemlíteni. Ott már korábban bevezették a regisztrált élettársi kapcsolat intézményét, de igencsak kevesen éltek azóta a lehetőséggel ”– mondta Pongrácz Tiborné. Ez felveti a kérdést, hogy miben különbözik a polgári házasságtól az új lehetőség. A szakértő szerint az, aki eddig azzal utasította el a közjegyző előtti eskütételt, hogy nincs szüksége formálissá degradált papírra, annak ez az új intézmény sem teszi majd vonzóbbá kapcsolatának hivatalos szerv általi szentesítését. „Megszűnőben van a hosszabb távú elkötelezettség vállalása ”– mutatott rá az okokra a demográfus. A regisztrált élettársi kapcsolat lényege szerinte az azonos neműek jogainak kiterjesztése, mert ebből a szempontból többet kínál az eddigi megoldásoknál. A törvény értelmében két férfi vagy két nő is a közjegyzőhöz járulhatna a kapcsolatukat az állam általi elismerést tanúsító papírért. Bevezetése még korántsem biztos, hiszen az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az erről szóló jogszabályt.
Alkotmányjogi kihívás a törvénymódosítás
Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja szerint az Alkotmánybíróság eddigi határozatai alapján egyértelmű, hogy az alaptörvény a házasság védelmén egy férfi és egy nő között a törvényi feltételeknek megfelelően létrejött kapcsolat védelmét érti. Mint mondta, az erre vonatkozó tizenötödik paragrafus semmiképpen sem terjed ki az élettársi kapcsolatra, amelyet egyébként csak a házassághoz képest, ahhoz viszonyítva lehet meghatározni. Szerinte egyúttal egyértelmű az is, hogy az alkotmányon keresztül az állam elsősorban a gyermeknevelés szempontjából óvja a házasságot. „A regisztrált élettársi kapcsolat intézménye alkotmányjogi kihívás. A jogalkotó kifejezetten a házasság intézményéből vezette le, szándéka szerint házasságszerű intézményt kívánt létrehozni ”– állítja Schanda Balázs. – „Ezzel azonban a házasságnak az alaptörvényben rögzített védelmét üresítette ki. Az is aggályos, hogy a szociális változásokkal indokolják a párkapcsolatok intézményi szabályozásának módosítását.”
