Valamennyi Uniós polgár közül a magyarok tudják a legjobban, hogyan, mely intézményekhez fordulhatnak a személyes adataik védelme érdekében – ezt a közelmúltban készült több (hazai és külföldi) felmérés is alátámasztotta.
Az alábbiakban három vizsgálat (két külföldi és egy hazai) eredményeit mutatjuk be, s utalunk a kutatások elérhetőségére is.
Uniós mérleg
Az Európai Bizottság 2008 elején valamennyi tagállamban felmérte, hogyan értékelik a polgárok az adatvédelem helyzetét és mit tudnak a személyes adataik megóvásának lehetőségeiről. A vizsgálatok eredményeit két Eurobarometer-anyag foglalta össze: az egyik az állampolgárok aspektusából közelítette meg a témát, a másik pedig az adatkezelők oldaláról. A kérdések felében a magyarok az első három hely egyikén végeztek. Az adatvédelmi biztosról például az Uniós polgárok 28 százaléka hallott, Magyarországon ez az arány 46 százalékos. Minden száz megkérdezett közül európai átlagban 48 érzi úgy, hogy személyes adatai megfelelő védelmet élveznek – a magyarok 54 százaléka vallja ugyanezt. A különleges adatok (például az egészségi állapotra, vagy pártállásra vonatkozók) szigorúbb védelmének ismereteiben a magyarok a második legjobbak a 27 tagállam polgárai között.
Az adatvédelmi hatóságok ismertsége az Európai Unióban, forrás: http://ec.europa.eu/
Kapcsolat az adatvédelmi hatóságokkal az Európai Unióban, forrás: http://ec.europa.eu/
További „bizonyíték”
Az Európai Unió felmérése megerősíti a brit Privacy International és az amerikai Electronic Privacy Information Center 2007-es közös kutatásának eredményét. A 70 országban végzett vizsgálat a többi között megállapítja, hogy Európa “öregebb demokráciáiban” általában romlik az adatvédelem minősége, a fiatalabb demokráciákban viszont javul. Az Unióban Magyarország a második helyen áll, azonos pontszámmal a nemzetközi felmérésben legjobban szereplő Kanadával. A legjobb minősítést egyébként az Európai Unióban Görögország kapta, Magyarország és Románia “holtversenyben” második.
Az adatvédelmi értékelés szempontjai között volt például a munkahelyi ellenőrzés, a bűnüldöző szervek adatkezelése, a megfigyelések, az azonosító kártyák és a biometrikus azonosítók használata. A magyarországi eredményeket is kiemelő megállapítások a 70 országgal kapcsolatban már nem ennyire kedvezőek. A brit-amerikai felmérés szerint aggodalomra ad okot az adatbázisok gyorsan gyarapodó száma, az azonosító- és ujjlenyomat-rögzítő berendezések terjedése, mivel ezek alkalmazásakor a döntéshozók nem veszik tekintetbe, milyen hatást gyakorolnak velük az állampolgárok magánéletére. Az Unióban ebből a szempontból – a brit-amerikai kutatás szerint – az Egyesült Királyság áll az utolsó helyen.
Hazai tapasztalatok
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa megbízásából a Szonda Ipsos 2008. február 15. és 21. között személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 1000 magyarországi állandó lakhelyű felnőtt személy körében. A vizsgálatok (noha nem csak az adatvédelmi biztos tevékenységére korlátozódtak) hasonló tendenciákra mutattak rá, mint a fenti két felmérés.
Az ombudsmani tisztséget 1998-ban 15%, 2007-ben 32% említette mint olyan intézményt, amelyhez az állampolgár fordulhat, ha valamely intézmény részéről jogsérelem éri. Az ombudsmani tisztséget 1998-ban 65%, 2007-ben 79% ismerte legalább hallomásból.
Az általános ombudsmani tisztség a legismertebb: 72% hallott már róla. Az adatvédelmi és a kisebbségi biztos teljes ismertségi mutatója 59, illetve 57%-os, a zöld ombudsmané pedig 17%-os. A felnőtt lakosság 11%-a gondolja egészen biztosnak, további 28%-a pedig valószínűnek, hogy megkeresné az ombudsmant problémájával, ha jogsérelem érné. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának lakossági bizalom-indexe 52 pont, a harmadik legmagasabb 18 intézmény sorában.
Az alábbi adatok az Európai Uniós és egyéb külföldi vizsgálatok hazai vertikumát mutatják be, éppen ezért érdemes összevetni a külföldi eredményekkel.
forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március
forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március
| Kérné-e ombudsman segítségét? (%) | |||||
| egész biztosan nem | valószínűleg nem | valószínűleg igen | egész biztosan kérné | NA | |
| férfi | 20 | 20 | 30 | 11 | 20 |
| nő | 21 | 24 | 26 | 12 | 17 |
| 18-30 éves | 18 | 21 | 28 | 13 | 21 |
| 31-45 éves | 17 | 22 | 31 | 13 | 17 |
| 46-60 éves | 18 | 26 | 31 | 12 | 13 |
| 60 év feletti | 29 | 19 | 20 | 8 | 24 |
| legfeljebb 8 általános | 26 | 20 | 21 | 10 | 22 |
| szakmunkásképző | 21 | 20 | 28 | 11 | 21 |
| középiskola | 19 | 25 | 31 | 10 | 15 |
| főiskola, egyetem | 10 | 22 | 35 | 20 | 13 |
| szegény | 26 | 20 | 21 | 9 | 25 |
| közepes anyagi helyzetű | 19 | 23 | 29 | 12 | 18 |
| jómódú | 17 | 23 | 34 | 13 | 12 |
| Budapest | 20 | 21 | 25 | 9 | 24 |
| megyeszékhely | 12 | 21 | 32 | 20 | 15 |
| egyéb város | 26 | 19 | 26 | 10 | 19 |
| község | 20 | 25 | 28 | 10 | 17 |
| együtt | 20 | 22 | 28 | 11 | 19 |
forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március
forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március
| Vélemények az ombudsman intézményéről (%) | |||||
| egyáltalán nem ért egyet % | inkább nem ért egyet % | inkább egyetért % | teljes mértékben egyetért % | NA % | |
| Jó, hogy vannak az ombudsmanok, legalább valaki a hatóságokat is rákényszeríti a törvények betartására. | 4 | 7 | 38 | 34 | 17 |
| Az ombudsmanok működése hasznos, hiszen egy demokratikus államban szükség van arra, hogy minél több szervezet biztosítsa az emberek jogainak érvényesülését. | 3 | 11 | 38 | 30 | 17 |
| Jó, hogy vannak ombudsmanok, mert egy hatóság nem teheti meg, hogy nem veszi figyelembe ilyen magas rangú személyek bírálatát. | 4 | 10 | 38 | 29 | 19 |
| Az ombudsmanok működése felesleges, ha nem kötelezhetik a helytelenül eljáró hivatalokat döntésük megváltoztatására. | 21 | 26 | 22 | 12 | 19 |
| Az ombudsmanok működése nagyon sokba kerülhet, inkább ennél fontosabb célokra kellene fordítani az állampolgárok pénzét. | 19 | 28 | 23 | 8 | 22 |
| Nincs értelme az ombudsmanok működésének, hiszen ők is a hatalom oldalán állnak és úgysem a kisembereken segítenek. | 26 | 34 | 17 | 5 | 19 |
forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március
