Nem sérült a békés gyülekezés joga 2008. március 7. és 16. közötti demonstrációkon, jogszerű volt a tömegoszlatás, míg a Hollán Ernő utcai tüntetések több visszáságra is fényt derítettek – állapította meg a gyülekezési jog érvényesüléséről folytatott ombudsmani vizsgálat.
Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosának megállapítása szerint márciusban a rendőrség a megfelelő eszközökkel akadályozta meg, hogy a párhuzamos rendezvényeken résztvevők összekeveredjenek, és a március 15-i budapesti demonstráció feloszlatása jogszerű volt, mert az elvesztette békés jellegét.
A szerdán közölt vizsgálati jelentés visszásnak tartja, hogy egy őrző-védő magáncég ellenőrizte az állami rendezvényre belépők csomagjait, ezért az ombudsman felkérte a kancelláriaminisztert, hogy a jövőben – ha szükséges – az állami rendezvényeken csak a rendőrség vizsgálja meg a résztvevők ruházatát és csomagját.
Szabó Máté törvényi felhatalmazás híján nem támogatja, hogy nyilvánosságra hozzák a rendezvények szervezőinek kilétét, a személyes adatokat azonban kérheti az, akit a demonstráció során kár ér.
Az állampolgári jogok biztosa az április 7-én és 11-én, a budapesti Hollán Ernő utcában, majd más helyszíneken szervezett megmozdulásokkal kapcsolatban több megállapítást is tett: a véleménynyilvánítás szabadságával és a békés gyülekezés jogával összefüggő visszásságot jelent az, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény nem határozza meg a spontán, valamint sürgős gyülekezés szabályait.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság diszkriminatív módon járt el, amikor a háromnapos határidőn belül, tehát késve bejelentett rendezvények közül – a felkészülési időre hivatkozva – egyeseket engedélyezett, másokat érdemi vizsgálat nélkül elutasított – jegyezte meg. Az országgyűlési biztos a Clark Ádám téri tüntetésre tartó “békés tömeg feloszlatásával” kapcsolatban azt állapította meg: az első rendőri felszólítás érthetetlen volt, majd a rendőrség a tér lezárásával maga nem hagyott megfelelő lehetőséget a helyszín elhagyására, a tömeges előállításokat ezek után semmi sem indokolta, mert a demonstrálók magatartása mindvégig békés volt.
A biztos indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, mennyiben egyeztethető össze az Alkotmánnyal az előállítások indoka, a “jogszerű intézkedéssel szembeni ellenállás” szabálysértési tényállása. Ugyancsak javasolta az Alkotmánybíróságnak, állapítson meg alkotmányos követelményt arra, hogy pusztán a bejelentési határidő elmulasztása miatt vizsgálat nélkül elutasítható-e a bejelentések érdemi vizsgálata, feloszlatható-e az ilyen “be nem jelentett” rendezvény.
Szabó Máté arra kérte az országos rendőrfőkapitányt, intézkedjen a feltárt visszásságok orvoslása és megelőzése érdekében.
Március 15-én a Magyar Önvédelmi Mozgalom nevű szélsőjobboldali radikális szervezet jelentett be demonstrációt a Blaha Lujza térre, majd annak végén Budaházy György vezetésével mintegy másfél ezer ember indult a belváros felé. A rendőrség a József körúton útját állta a csoportnak, majd a Molotov-koktélokat, üvegeket, köveket dobálók, autókat összetörők oszlatásába kezdett. A rendőrség összesen 24 embert állított elő az éjszaka folyamán, a rongálás miatt több millió forintos kár keletkezett.
A Hollán Ernő utcában egy Molotov-koktéllal felgyújtott jegyiroda elé hirdettek szélsőjobboldali radikálisok és antifasiszták tüntetéseket. Április 11-én a város különböző pontjaira egy férfi tiltakozásul, amiért egy politikai párt úgy jelentett be demonstrációt, hogy az a 72 órás határidőn belül volt, és azt a rendőrség mégis tudomásul vette, úgy jelentett be demonstrációt, hogy azt csak a kezdés előtt 20 perccel tudatta a rendőrséggel. A hatóság ezt a rendezvényt feloszlatta. A demonstrációt követően összesen 59 embert állítottak elő.
