Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében a képviselők büntetőjogi felelősségre vonnák a szabályokat súlyosan megsértőket. Az EP-ben most elfogadott és a Tanáccsal korábban egyeztetett irányelv értelmében az EU összes tagállamában bűncselekménynek számítana a környezet súlyos károsítása.
A képviselők Hartmut Nassauer (néppárti, német) jelentésének nagy többségű elfogadásával egyetértettek abban az alapelvben, hogy a kormányoknak büntetőjogi intézkedésekkel kell fellépniük az olyan, akár szándékos, akár súlyosan gondatlan jogszabálysértésekkel szemben, amelyek súlyos sérülést okoznak, vagy károsítják a levegőt, a talajt, a vizeket, a növényeket, vagy az állatokat.
A jogszabály parlamenti vitájában a jelentéstevő azt mondta, az EU precedenst teremt, ez ugyanis az első alkalom, hogy a parlament egy átfogó jogszabályalkotás során a büntető jogszabályok alkalmazásáról szavaz. Nassauer úgy vélte, a büntetőjogi szankciókat később a környezetvédelmen kívüli területekre is ki lehetne terjeszteni.
Büntetőjogi szankció a közösségi jog megsértése esetén
A jelentés általános célja, hogy minden tagállam bűncselekménynek nyilvánítsa a környezeti károkat okozó magatartásokat. Más szóval, ha egy EU-tagállamban jelenleg egy a jogszabályban felsorolt cselekmény elkövetéséért polgári jogi felelősségre vonás, például bírság jár, ezen jogszabály hatályba lépését követően „célravezető, arányos és visszatartó erejű” büntetőjogi szankciókat kell majd alkalmazni.
A képviselők abban is egyetértettek, hogy az irányelv csak azokra a környezetvédelmi EU-jogba ütköző esetekre vonatkozna, amelyek szerepelnek a jelentéshez csatolt mellékletben.
Védett állat birtoklása és az ózonkárosítás is bűncselekmény lenne
Az alábbi tevékenységek bűncselekménynek számítanának, ha nagy valószínűséggel okoznak súlyos emberi vagy természeti károsodást.
- a levegő, a talaj, a víz sugárzó anyagokkal történő szennyezése
- szemét elhelyezése, nukleáris anyagok előállítása, tárolása és szállítása
- a védett állat- vagy növényfajok birtoklása vagy elpusztítása
- élőhelyek károsítása védett területeken
- ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, forgalmazása
A Bíróság 2007. októberi döntése
Az EP további módosításokat javasolt az eredeti bizottsági javaslathoz képest azért, hogy az irányelv összeegyeztethető legyen az Európai Bíróság 2007-es döntésével.
A Bíróság szerint az EU csak akkor fogadhat el büntetőjogi szankciókat, ha erre „igazolható szükség” van, például a közös közlekedési és környezetvédelmi politika területén. A Bíróság döntése értelmében az EU nem határozhatja meg a büntetőjogi felelősségre vonás típusát és mértékét. A képviselők ezért kihagyták a bizottsági javaslat erre vonatkozó részét.
Az elfogadott szöveg szerint: „ez az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikban büntetőjogi szankciókat írjanak elő a közösségi környezetvédelemi jog rendelkezéseinek súlyos megsértése esetére. Az irányelv nem írja elő, hogy az ilyen szankciókat vagy bármely más rendelkezésre álló bűnüldözési rendszert hogyan kell alkalmazni az egyedi esetekben.”
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szándékos cselekményekben bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel is bűncselekményként legyen büntetendő.
A tagállamoknak az irányelv hatályba lépését követő két éven belül kell átültetniük a rendelkezéseket saját jogszabályaikba.
