Az Alkotmánybíróság (Ab) április 22-én megállapította, hogy Üröm Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló, egységes szerkezetben megalkotott 17/2007. (IX. 24.) Kt. számú rendelete 15/D. § 1.)-3.) pontjai alkotmányellenesek, ezért azokat 2008. december 31-vel megsemmisítette.
Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára januárban kezdte tárgyalni a teljes ülés, és a téma az elmúlt hónapokban többször is napirendre került.
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett az ürömi önkormányzat rendeletének alkotmányosságát vitatva. A jogszabály, amelyet 2006. december 13-án hirdettek ki, és 2007. január 1-jén lépett hatályba, a községben építményadót vezetett be.
A képviselőtestület úgy rendelkezett azonban, hogy bizonyos lakásméret alatt nem kell megfizetnie az adót annak a magánszemélynek, aki az év első napján állandó lakosként van bejelentkezve az adó alapjául szolgáló ingatlanba. Az indítványozók az állandó és a nem állandó lakos tulajdonosok közötti megkülönböztetést kifogásolták, jelesül azt, hogy bizonyos alapterületig az állandó ürömi lakosokat mentesíti az építményadó fizetési kötelezettség alól (tehát ily módon „tulajdonosonként differenciál”).
Az alkotmánybírák a határozat indokolásában kifejtették: az adókedvezményekkel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata során követett álláspontja az, hogy az adókedvezményekre senkinek nincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga, az adókedvezmények megadása, illetőleg visszavonása a jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik, önmagában alkotmányossági problémát nem képez. A vagyoni típusú adók célja — így az építményadóé is — az arányos közteherviselés elvének megvalósítása.
Az Ab ezt követően azt vizsgálta meg, hogy az önkormányzat által az adóalanyok körében tett különbségtétel — az állandó lakosoknak nyújtott adókedvezmény — diszkriminatívnak, tehát alkotmányellenesnek tekinthető-e. Ezzel összefüggésben a testület leszögezte: az építményadó- kötelezettség megállapítása szempontjából az adóköteles ingatlanok tulajdonosai azonos csoportba tartozóknak – homogén csoportnak – tekinthetők, függetlenül attól, hogy ingatlanjuk állandó lakóhelyüknek minősül-e vagy sem. Az építményadó mint vagyoni típusú adó esetében az adókötelezettségnek minden adóalany vonatkozásában ugyanaz az alapja, mégpedig az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség tehát az érintett tulajdonosok mint adóalanyok esetében azonos — a lakóhelytől teljes mértékben független — törvényi okból keletkezik. Az állandó lakosok és a nem állandó lakosok tulajdonosi minősége között jogi szempontból nincs különbség, ezért önmagában az a tény, hogy az építményadó alanya az adó tárgyát képező ingatlant állandó lakóhelyeként használja-e, nem releváns, a tulajdonosok csoportján belül az építményadó szempontjából nem önálló csoportképző tényező.
Az Ab végül hangsúlyozta: az építményadó alanyai körében tett megkülönböztetés azt eredményezi, hogy a képviselő-testület az építménytulajdonosok önkényes módon meghatározott körére terheli a település fejlődése, fejlesztése okán bevezetett adó megfizetését. Erre tekintettel az Ab év végi hatállyal megsemmisítette az önkormányzati rendelet érintett szabályait.
A határozathoz három alkotmánybíró – Bragyova András, Holló András és Kiss László – különvéleményt fűzött.
