A Bajza-szalon összejövetelén osztotta meg gondolatait a hallgatósággal Zlinszky János volt alkotmánybíró és Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetője.
Az előadók a mostanában sokszor idézett és bírált alaptörvényünkről fejtették ki véleményüket. Zlinszky János elmondta, hogy a magyar alkotmány 1949-ben íródott, és 1989-ben, a rendszerváltás után megváltozott államberendezkedéshez igazodva alapvető változtatások történtek benne. Az elmúlt években többször módosították a szövegét, például a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt.
Az alkotmánybíró emlékeztetett: a törvény szövegében is szerepel, „hogy csak ideiglenes alkotmány a rendszerváltás idejére, hazánk új alkotmányának elfogadásáig.” Mint mondta, ettől függetlenül nem a törvénnyel van baj, hanem azzal, hogy a rendelkezéseit nem tartják be. “Többen kérdezték tőlem – mondta Zlinszky János –, miért nincs benne az a passzus, hogy be kell tartani. Mivel törvényről beszélünk, ennek magától értetődőnek kellene lennie.”
Lánczi András politikafilozófus elmondta, többször felvetődött az utóbbi időben az a megoldás, hogy a köztársasági elnöknek félelnöki jogkört adnának, a kormányfő hatalmának ellensúlyozására. Az alkotmányban a hatalom gyakorlói felett jelenleg nem áll semmilyen kontrolltevékenységet végző szervezet. „Demokratikus keretek között is ki lehet alakítani diktatúrát az alkotmány mentén” – mondta Lánczi András –, „mégpedig olyat, hogy bármelyik diktátor mind a tíz ujját megnyalja utána.”
