A bor és a sör eltérő literenkénti eladási árára tekintettel a két termékre vonatkozó eltérő mértékű jövedéki adó nem alkalmas a fogyasztó magatartásának befolyásolására.
Az alkoholtartalmú italokra kivetendő jövedéki adóra vonatkozó svéd szabályozás a sörre és a borra vonatkozóan eltérő mértékű jövedéki adót állapít meg. A Bizottság úgy véli, hogy a sör és a bor adóztatásában mutatkozó eltérés alkalmas az alapvetően Svédországban gyártott sör közvetett védelmére az alapvetően más tagállamokból behozott borral szemben, ami a közösségi jogba ütközik. A Bizottság ezért tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránt eljárást indított Svédország ellen az Európai Közösségek Bírósága előtt.
A Bíróság emlékeztet, hogy a bor és a sör bizonyos mértékben ugyanazon szükségletek kielégítésére szolgának, ezért el kell ismerni, hogy bizonyos mértékben helyettesíthetők egymással. A Bíróság hozzáteszi, hogy a népszerű és nagy mennyiségben fogyasztott sör és a bor közötti meghatározó versenyhelyzetet a nagyközönség számára legelérhetőbb, és ezért általánosságban legkisebb alkoholtartalmú és legolcsóbb borok tekintetében kell megállapítani. A Bíróság ezért úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben kizárólag a középkategóriás (8,5-15 térfogatszázalék alkoholtartalmú, 49-70 SEK végsőár-kategóriájú) borok rendelkeznek elegendő közös vonással a (3,5 térfogatszázalékos vagy annál magasabb alkoholtartalmú) ászoksörhöz képest ahhoz, hogy a fogyasztói választás egyik alternatívájaként szolgálhassanak, és az ászoksörrel versenyhelyzetben lévő termékeknek minősüljenek.
Az alkoholtartalomnak megfelelő adózási mértékek összehasonlítása (ugyanis a jelen ügyben ez a legmegfelelőbb összehasonlítási alap) alapján a Bíróság megjegyzi, hogy a 12,5 térfogatszázalékos alkoholtartalmú bor egy literére térfogatszázalék-egységenként nagyjából 20%-kal magasabb adóteher hárul, mint a vele versenyző ászoksörre. Az ászoksörrel versenyben lévő borra tehát magasabb adót kell fizetni, mint az előbbi termékre.
Mindazonáltal a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ez a magasabb adóteher nem befolyásolja az érintett piacot, és nem eredményezi a svéd sör közvetett védelmét. E tekintetben a Bíróság kifejti, hogy a két termék ára közötti adózás előtti és utáni különbség nagyjából ugyanakkora (a 12,5%-os alkoholtartalmú bor literenkénti ára ugyanis valamivel több mint az ászoksör literenkénti árának kétszerese). Ezzel kapcsolatosan a Bíróság megállapítja, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az ászoksör, valamint a vele versenyben álló bor eladási ára közötti különbség e tekintetben olyan csekély lenne, hogy az e termékekre Svédországban fizetendő jövedéki adó mértéke közötti különbség befolyásolhatná a fogyasztó magatartását.
