Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága által kidolgozott szabályozási javaslat nyilvántartásba vételhez kötné az uniós szervezetek körül tevékenykedő lobbisták működését.
Az április 1. napján közzétett parlamenti javaslat a nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett egy lobbitevékenységre vonatkozó magatartáskódex és megfelelő szankciórendszer kidolgozását is sürgeti. A szakbizottság javaslata a jogalkotási folyamat első lépése, a következő egy, a konkrét szabályokat kidolgozó intézményközi (tehát a Bizottsággal és a Tanáccsal közösen létrehozott) munkacsoport felállítása lesz. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2008 végére már felállhat a lobbitevékenységet felügyelő rendszer.
A javaslat létjogosultságát az intézményes döntéshozatali eljárások transzparensebb működési feltételeinek megteremtése és a jelenlegi szabályozási űr kitöltése indokolja. Az uniós szervek ugyanis eddig nem egységesen léptek fel a lobbistákkal szemben: az Európai Parlamentnél már eddig is érvényben volt egy kötelező akkreditációs rendszer, míg a Bizottság önkéntes nyilvántartást működtetett. A felügyeleti rendszer életre hívása mellett szól, hogy még mindig nagyon sokan gyanakvással tekintetnek ezekre a szervezetekre, pedig működésüket az európai uniós szervek általában elfogadják: a lobbiszervezetek száma 15-20 ezerre is tehető és sok esetben képesek érdemben befolyásolni a döntéshozatali, jogalkotási eljárások eredményét.
Az EP mostani javaslata egy több éve zajló konzultációs folyamat eredménye: 2006-os európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvében már kezdeményezte a lobbitevékenység rendezését, de eredetileg az önkéntes nyilvántartásba vételt szorgalmazta. A kötelező nyilvántartásba vétel előnye, hogy így biztosítani lehet a kapcsolódó magatartáskódex érvényre jutását és a szervezetekre egységes szankciórendszer alkalmazását.
Az EP és a lobbitevékenységet végző szervezetek számára a legfontosabb tevékenység a pénzügyi háttérének átláthatóságára vonatkozó szabályok kidolgozása. A cél az, hogy minden esetben tudni lehessen, hogy ki mennyi támogatást nyújt az érdekeiben eljáró szervezeteknek. Az anyagi támogatás nem csak az egyes civil szervezeteknek nyújtott adományokat jelenti, hanem adott esetben az ügyvédi irodák jogi szolgáltatása is ide tartozik, tehát (tevékenységüktől függően) az európai intézményeknél eljáró ügyvédi irodáknak is lobbistaként kell regisztrálniuk magukat. Így fel lehetne mérni, hogy az érdekeltek milyen összeget áldoznak (konferenciák szervezésével, szakmai anyagok legyártásával, stb.) a nekik tetsző álláspont érvényre juttatásában.
Kik a lobbisták?
Az EU általában minden olyan tevékenységet lobbitevékenységnek tekint, amelyek célja az európai intézmények politikaalkotási és döntéshozatali folyamatainak befolyásolása, tekintet nélkül az adott szervezet formájára, működési feltételeire, vagyis ide tartoznak az állami, illetve a privát szféra érdekeit képviselő civil és gazdasági szervezetek, ha jelentős mértékben vesznek részt a szervezet munkájában. A legtöbb lobbitevékenységet végző szervezet szakosodott civil szerveződés, ügyvéd, szakszervezet vagy munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.
A lobbistákra vonatkozó szabályok talán legfontosabb kérdése annak meghatározása, mikor számít egy adott szervezet az európai intézmények munkájában jelentős szereppel bíró entitásnak, vagyis a közreműködés mely szintje felett kell nyilvántartásba vétetnie magát. Erre szolgál majd az ún. törvényhozási lábnyom (legislative footprint) gyakorlati alkalmazása – ha tehát egy szervezet munkájával nyomot hagy a jogalkotási folyamatban, akkor az új magatartáskódex értelmében lobbistának minősül, regisztráltatnia kell magát és fel kell fednie megbízói hátterét, működésének pénzügyi vonatkozásait.
