2008. március 3-án, sajtótájékoztatón jelentették be a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulását, amelynek elnöke Kondorosi Ferenc az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos.

Amint arról korábban többször is beszámoltunk feketegazdaság elleni határozott és hatékony fellépés érdekében, az új rend programjának megvalósítása jegyében Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és Kondorosi Ferenc, az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos javaslatot tett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozására javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokkal felruházott szervként. Ennek alapján született meg az “Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1074/2007. X. 1. Kormány határozat módosításáról szóló 1002/2008. I. 25. Kormány határozat, amely rendelkezik a Testület létrehozásáról. A HENT az eredményes, távlati célokat előmozdító együttműködés megvalósítására hivatott az állami szervek és a társadalmi, illetve gazdasági érdekképviseleti szervezetek között a szellemi tulajdon védelme területén. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére 2008. március 3-án felálló testület célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében, tevékenyen vesz részt a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában.

Kondorosi Ferenc elmondta, hogy a testület működése a feketegazdaságot akár 30 százalékkal is csökkentheti az elkövetkezendő 5 év alatt. A kormánybiztos sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a feketegazdaság és a szellemi tulajdon megsértése ellen csak összefogással lehet fellépni, Magyarországon a feketegazdaságot érintő adatok nincsenek egy adatbázisba sűrítve. Tájékoztatása szerint a testület első feladata egy koncentrált és egységes adatbázis létrehozása, illetve egy olyan stratégia megalkotása, amely számos jogterületet érintő javaslatot fogalmaz meg.

Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke arról tájékoztatott, hogy a testületben hat minisztérium, három hatóság, és tíz szakmai, érdekvédelmi szervezet vesz részt. Hozzátette, hogy a szabadalmi hivatal az idén 75 millió forinttal támogatja a testület munkáját, ez a HENT teljes költségvetése.

Háttér

A HENT elnöke az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos, elnökhelyettesei az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak az igazságügyi és rendészeti miniszter által kijelölt képviselője és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, tagjait pedig a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek és a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek adják.

A szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai aránya határozott lépéseket, következetes és összehangolt intézkedéseket sürget a jogérvényesítés területén a hamisítási tevékenységgel szemben. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése állami intézményrendszerének szerteágazó jellege és az intézmények közjogi minőségében fennálló különbözőségek ugyanakkor egyfelől megnehezítik a hamisítás elleni célzott és hatékony küzdelemhez szükséges információáramlást, másfelől pedig ellehetetlenítik az európai és a nemzetközi színtéren egyre inkább megkövetelt – statisztikai adatokkal is alátámasztott – számadást a jogérvényesítés hazai helyzetéről. A feladat- és hatáskörök megosztottsága azt is eredményezi, hogy a jogérvényesítésben érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, üzleti körök sincsenek abban a helyzetben, hogy a jogérvényesítéssel kapcsolatban megfogalmazott elvárásaikat koncentráltan közvetíthessék a kormányzati döntéshozók felé, továbbá – kijelölt kormányzati fórum hiányában – együttműködési készségük és partnerségi felajánlkozásuk sem képes hatékony cselekvéssé formálódni.

A HENT létrehozása kifejezi, hogy Magyarország – a feketegazdaság elleni küzdelem részeként – elkötelezett a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása iránt. Ez nemcsak a hazánkban működő vagy ide importáló vállalkozások számára lenne megnyugtató, hanem előmozdítaná a működőtőke-beáramlást, erősítené a befektetői bizalmat és Magyarország kedvező nemzetközi megítélését is a jogérvényesítés terén. A HENT megfelelő fórumot biztosítana ahhoz is, hogy Magyarország a jogérvényesítés terén fennálló európai közösségi kötelezettségeinek eleget tehessen.

A HENT által előirányzott intézkedések a szellemi tulajdonjogok védelmének megerősítése útján előmozdítják az innovációt és növelik a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – versenyképességét. A hatékony jogérvényesítési mechanizmusok és a jogsértések elleni határozottabb fellépés lehetősége ösztönzőleg hat a szellemi tulajdonjogi védelemre alkalmas műveket, műszaki alkotásokat létrehozó szerzőkre, feltalálókra is. A jogérvényesítés hatékonyabbá válásával a feketegazdaság aránya csökken, ami együtt jár a költségvetési bevételek növekedésével, a foglalkoztatás kifehérítésével, a hamisításból származó illegális jövedelem bűncselekményekbe való visszaforgatásának megakadályozásával. A jogérvényesítés hatékonyabbá válása biztosítja a fogyasztók fokozottabb védelmét, így elősegíti különösen, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról. A jogérvényesítés eredményessége a kulturális ipar megerősödését és a kulturális sokféleség megőrzését is magával hozza.

A HENT feladat- és hatásköre

  • a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó – eredmény-mutatószámokkal kiegészített – intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
  • hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásában való közreműködés és e cselekvési tervek végrehajtásának támogatása;
  • tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, illetve végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
  • a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzésében való közreműködés;
  • a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabály-alkotási és szabályozási tevékenység javaslatokkal történő segítése, előmozdítása.

A testület tagjai:

  • Elnök:
  • Dr. Kondorosi Ferenc, az „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos
  • Elnökhelyettesek:
  • Dr. Bendzsel Miklós, Magyar Szabadalmi Hivatal
  • Dr. Piros Attila, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
  • Kormányzati tagok:
  • Egyed Géza, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
  • Dr. Schneider Márta, Oktatási és Kulturális Minisztérium
  • Dr. Süth Miklós, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Dr. Herczog László, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
  • Karácsony Imréné, Pénzügyminisztérium
  • Dr. Szepezdi Zsuzsanna, Egészségügyi Minisztérium
  • Dr. Geri István, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
  • Dr. Mózs Elek, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
  • Dr. Kökényesi Antal, Országos Rendőrfőkapitányság
  • Nem kormányzati tagok:
  • Dr. Kálmán András, Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány
  • Simonkovics Sándor, BSA Magyarország
  • Golubeff Róbert, Informatikai Vállalkozások Szövetsége
  • Székely Krisztina, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
  • Marosi György, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület
  • Dr. Szamosi Katalin, Magyar Védjegy Egyesület
  • Wimmer István, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
  • Dr. Horváth Péter, ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért
  • Gláser Tamás, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
  • American Chamber of Commerce in Hungary