Elkészítette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a a polgári peres és nemperes eljárások gyorsításáról szóló törvényjavaslatot, amely február 6. napja óta olvasható a minisztérium honlapján. Az alábbiakban a Polgári perrendtartás tervezett fontosabb módosításaira hívjuk fel a figyelmet, így különösen a gyorsított perek fogalmának bevezetésére, valamint a bizonyítás, a fizetési meghagyás és a közigazgatási perek szabályainak várható változásaira. A tervezet szerint a módosítások főszabályként 2008. július 1-től lépnének hatályba.
Általános szabályok:
- Pervitelre 2009-től általános meghatalmazás adható, amelyet a közjegyzői kamara tart nyilván.
- Jogi személy számára megyei elsőfokú hatáskörben kötelező lesz a jogi képviselet;
- A Pp. is ismeri majd a kézbesítési megbízott fogalmát;
- A közvetítői eljárásra csak akkor kell utalni a keresetlevélben, ha arra ténylegesen sor került;
- Az új 121/A. § értelmében a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben kötelező lesz a permegelőző szakasz (vagy közvetítői eljárás, vagy a jogvita más módon történő rendezésének kísérlete), aminek megtörténtét igazolni kell (igaz, hogy ennek elmaradása nem idézés kibocsátása nélküli elutasítási ok).
Bizonyítás és határozathozatal:
- A tanúvallomás esetében nevesített megtagadási ok lesz az üzleti titok védelme (e rendelkezést a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell majd);
- A tanú adatai a tanú nyilatkozattételéig kötelezően zártan kezelendők, a tanú meghallgatását indítványozó fél a tanú nevén kívül más adatot az indítványban nem tüntethet fel;
- A módosítás rögzítené, hogy szakértői testület kirendelése esetén a testület véleménye nem felülvélemény, az a korábbi véleményekkel együtt értékelendő (e rendelkezést a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell majd);
- A bíróság a megkeresés útján beszerzett iratot üzleti titoknak minősítheti, s erre tekintettel nyilatkozattételre hívhatja fel a titokgazdát, az pedig megtagadhatja a hozzájárulást a felhasználáshoz, amely esetben az irat bizonyítékként nem használható fel (e rendelkezést a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell majd);
- Határozathirdetésre halasztás esetén az időköz a mostani 8 helyett 15 nap lesz (a 8 napos időköz megmarad a gyorsított perek számára);
- Egyebekben a határozatok írásba foglalására és kézbesítésére irányadó 15-15 napos határidő 8-8 napra rövidül.
Gyorsított perek:
- Gyorsított per az a per, amelyben a pertárgy értéke nem haladja meg az egymillió forintot, továbbá a helyi bíróság előtt indított következő perek
- a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perek és a lakás vagy egyéb helyiség, valamint bérlemény visszabocsátása iránti perek azzal, hogy a perben a dolog tulajdonjoga nem dönthető el,
- az elővásárlási jog megsértése miatt indított perek,
- a jognyilatkozat pótlása iránti perek,
- az előszerződés alapján, valamint szerződéskötési kötelezettség körében a szerződés létrehozására irányuló perek,
- a készpénz és más helyettesíthető ingóság iránti követelés érvényesítésére indított perek, ha a követelés létrejöttét és mennyiségét közokirat vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat teljesen bizonyítja;
- Az első tárgyalást a keresetlevél érkezésétől számított 60 napon belül kell megtartani;
- A tanúkat elő kell állítani, bizonyítási indítványt legkésőbb az első tárgyalásra meg kell jelölni;
- A bíróság a tárgyalást legfeljebb két alkalommal, egyenként legfeljebb 30 napra halaszthatja el, de ezen lehetőségek száma csökken az olyan alkalmak számával, amikor a bíróságon kívül álló okból húzódik el a bizonyítás;
- A módosítás bevezeti a mulasztási ítélet fogalmát: a meg nem jelent fél ellenfelének állítását (hacsak a másik fél előkészítő iratai le nem rontják) bizonyítottnak kell tekinteni, ezért a megjelent fél kérelmére a bíróság az ügyet, ha meg nem szünteti, érdemben tárgyalja és mulasztási ítéletet hoz.
- Az alperes a felperes mulasztása esetén kérheti a per megszüntetését is, amely esetben igazolásnak nincs helye.
- Keresetváltoztatásra, viszontkereset és beszámítási kifogás előterjesztésére főszabályként csak az első tárgyaláson lesz lehetőség;
- A tanút mulasztása esetén a következő tárgyalásra kötelező elővezetni, ha azonban az eredménytelen, a bizonyítás e részében sikertelennek minősül (2009. január 1-től);
- Ha a bíróság a tárgyalást határozathirdetésre halasztja, a szabályszerűen idézett fél mulasztása esetén a határozatot részére is kézbesítettnek kell tekinteni (2009. január 1-től);
- A fellebbezés előterjeszthetősége ugyanolyan korlátok alá esik, mint a kis perértékű ügyek esetében azzal a különbséggel, hogy eljárási szabálysértésre csak akkor lehet hivatkozni, ha azzal szemben a fél nyomban kifogással élt (2009. január 1-től).
A fizetési meghagyásos eljárás (2009. január 1-től):
- Az igény csak fizetési meghagyással érvényesíthető, ha a követelés értéke nem haladja meg az 1 millió forintot;
- Az eljárásban bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal járhat el;
- A kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények tekintetében a bíróság gépi adatfeldolgozással, számítástechnikai eszköz útján is eljárhat (automatizált fizetési meghagyásos eljárás);
- Az okiratot (annak másolatát, kivonatát), melyre a fél bizonyítékként hivatkozik, csak akkor kell csatolni, ha az a követelés kötelezett által való beazonosításához szükségesnek tűnik;
- A meghagyást legkésőbb a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani;
- A meghagyásnak tartalmaznia kell, hogy a bíróság a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;
- Az ellentmondást az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott űrlapon is elő lehet terjeszteni;
- Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás jogerőre emelkedik;
- Az ellentmondásban a tények, bizonyítékok előadása, okiratok csatolása csak lehetőség, a lényeges az, hogy az ellentmondás a követelés érdemére vonatkozzon.
- Az illeték kiegészítése esetén az erről szóló igazolásnak a megérkezésétől számított nyolc napon belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki;
Közigazgatási perek:
- Ha az alperes elsőfokú szerve elmulasztja a felterjesztési határidőt, az alperes pedig a nyilatkozattételi határidőt, a keresetlevél a bíróságon közvetlenül is benyújtható (megjegyezzük, hogy a javaslat szövegezése itt félreérthető);
- Ebben az esetben a bíróság intézkedik az iratok és az alperes nyilatkozatának beszerzése iránt, egyidejűleg az alperest pénzbírsággal sújtja.
Illetékek:
- Ha a felek az első tárgyalás után kötnek egyezséget, a mérsékelt illeték a peres eljárás illetékének 30 százaléka (a mostani 50 helyett);
- Közvetítői eljárás esetén a feleket a közvetítői bruttó díj, de legfeljebb 50 ezer forint illetékkedvezmény illeti meg (főszabályként);
A javaslat tartalmazza még a végrehajtási törvény nagyobb terjedelmű módosítását, valamint az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló új törvényjavaslatot, amelyekről a későbbiekben adunk részletes tájékoztatást.
