Az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a képviselők szavaznak a lisszaboni szerződést és annak mielőbbi ratifikálását támogató jelentésről és a termékforgalmazás hatékonyabb szabályozásáról. Az EP vitázik a koszovói helyzetről és az uniós kifizetések átláthatóbbá tételéről is.
Az Európai Parlament 2008. február 18-a és 21-e között tart plenáris ülést a franciaországi Strasbourgban.
Pöttering: Koszovó nem teremt precedenst
Az ülés elején az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering azt mondta, a koszovói parlament előző napi függetlenségi nyilatkozata várható volt, és az a koszovói polgárok azon akaratát tükrözi, hogy politikai sorsukat és a függetlenség intézményrendszerét békésen kezükbe vegyék.
Pöttering úgy vélte, a koszovói fejlemények nem jelentenek precedenst. „Koszovó mint ENSZ-protektorátus helyzete egyedülálló, és mással össze nem hasonlítható különleges esetet jelent” – fogalmazott.
A házelnök azt mondta, „feladatunk és kötelességünk, hogy ösztönözzük azokat, akik politikai felelősséggel bírnak Koszovóban, éljenek felelősségükkel, és teremtsenek demokratikus politikai intézményeket, amelyek a szomszédaival jó kapcsolatokat ápoló, multietnikus Koszovó keretei között minden polgár jogait és szabadságait tiszteletben tartják”.
EP-nyilatkozat a nagy élelmiszerláncok visszaéléseiről
Ugyancsak az ülés kezdetén jelentette be Hans-Gert Pöttering, hogy az EP-képviselők többségge aláírta azt az írásbeli nyilatkozatot, amely „az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról” szól.
A szöveget Hegyi Gyula (szocialista) és négy másik EP-képviselő, Caroline Lucas (zöldpárti, brit), Bernard Wojciechowaki (IND/DEM, lengyel), Harlem Désir (szocialsita, francia) és Hélène Flautre (zöldpárti, francia) terjesztette be. Mivel a 785 képviselő több mint fele, 439 aláírta a nyilatkozatot, az az EP hivatalos álláspontjának tekintendő.
A szövegben többek között az áll, hogy „a nagy élelmiszer-áruházak azért élnek vissza vásárlóerejükkel, hogy az EU-n belüli és a tengerentúli szállítók számára kifizetett összegeket erőszakkal tarthatatlan szintre csökkentsék, és hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak számukra”. Az EP ezért felszólítja az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságát, „vizsgálja ki az EU élelmiszeráruház-szektora koncentrációjának a kisvállalkozásokra, szállítókra, munkavállalókra és fogyasztókra gyakorolt hatását, különös figyelmet fordítva arra, hogy megvizsgáljon a vásárlóerővel való minden olyan visszaélést, amely ebből a koncentrációból ered”.
A hét témái
A parlament hétfőn vitázik az uniós kifizetések átláthatóságának növeléséről (Pomés Ruz-jelentés) és a csalás elleni küzdelemről (Musotta) szóló jelentésről. Hétfőn este többek között a terroristák toborzásának megakadályozásáról (Deprez) és az európai cégek piacra jutási feltételeinek javításáról (Cambó) lesz szó.
Kedd délelőtt az unión belüli termékforgalmazás új, hatékonyabb szabályrendszeréről vitáznak (Brie, Schaldemose, Stubb), délután pedig a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt tart beszédet Európa jövőjéről. Szintén kedd délután lesz szó a lisszaboni stratégia megújításáról (Starkeviciute).
A szerda délelőtt az EU új alapszerződéseiről, a lisszaboni szerződés által bevezetett módosításokról szól. A Corbett – Mendez de Vigo – jelentés és annak indokolása részletes áttekintést nyújt a legfontosabb változásokról és a parlament ezekről alkotott véleményéről.
Szerda délután a közösségi jog végrehajtásáról folytatott vita (Frassoni) után a koszovói helyzetet értékelik a képviselők. Este az Európa demográfiai helyzetéről szóló jelentés (Castex) lesz napirenden.
Csütörtök délelőtt a kohéziós politika értékeléséről (Guellec) lesz szó. Az EP délben szavaz a gázai helyzetet elemző állásfoglalásról.