Felgyorsulhat az áruk szabad mozgása az EU-ban, ha a plenáris ülésen is elfogadják a termékforgalmazásról szóló jogszabálycsomagot. A képviselők sürgetik a tagállamok területén forgalmazott termékek kölcsönös elismerését, megkönnyítenék a termékek forgalmazását az EU területén, és erősítenék a fogyasztók bizalmát a CE-jelöléssel ellátott termékek iránt.
Az áruk szabad áramlása az egységes európai piac egyik fő alapelve, a gazdasági kohézió fő alkotó eleme és a növekedés motorja. A jelenleg azonban ezt olyan tényezők akadályozzák, mint például a protekcionizmus, a bürokrácia, vagy a gazdasági szereplők jogairól és kötelezettségeiről szóló információk hiánya.
Christel Schaldemose (szocialista, dán) a termékek jelöléséről készített jelentést. A jogszabálytervezet értelmében a termékeken fel kell tüntetni, hogy azok megfelelnek az uniós szabályoknak, továbbá azt is jelölni kell, hogy mely nemzeti hatóság ellenőrző szerve vizsgálta meg a cikket.
A tagállamok jelenleg érvényes, különböző termékfelügyeleti gyakorlata versenytorzító lehet és a termékek tisztességtelen kezelését is eredményezheti – vélik a képviselők. Az utóbbi különösen érvényes a forgalomból kivont, egészségre vagy környezetre ártalmas termékekre.
A jelentés meghatározza a piacra bocsátás, illetve a gyártó fogalmát, túl sorra veszi a gazdasági szereplők kötelezettségeit, és bemutatja az unión kívüli országok termékfelügyeleti jogköreit.
Mi az a CE?
A CE jelzés a jogszabály tervezete szerint kötelező és hivatalos jelölés az Európai Gazdasági Térség (EEA) területén piacra bocsátott legtöbb terméken. Ez a címke megtestesíti a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a termék megfelel a közösség összehangolt jogszabályainak – így a jelentés.
A szöveg hozzáteszi: más megjelölést is lehet alkalmazni, amennyiben ez hozzájárul a fogyasztóvédelemhez.
Az importőrök felelőssége
A jelentés a parlament prioritásának azt tekinti, hogy az importőrök közvetlenül felelősségre vonhatók legyenek a termékek biztonságáért. Nekik kell garantálniuk, hogy kizárólag a jogszabályoknak megfelelő terméket forgalmazzanak az EU-ban. A jelenlegi szabályok megnehezítik például azon veszélyes játékokat gyártók megbüntetését, akik felszámolták tevékenységüket, és eltűntek, miután az EU észlelte a problémát.
A Tanáccsal történő egyeztetés során a szakbizottság kiemelte, hogy az importőrök csak a szabályoknak megfelelő termékeket bocsáthatnak piacra. Az importőrnek meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a termékek tesztelését, készített technikai dokumentációt, mellékelte az egyéb kötelező dokumentumokat, és ellátta a terméket a konformitást igazoló jelöléssel. Azt is ellenőrizniük kell, hogy a gyártó minden irányelvben lefektetett szabályt betart-e.
A képviselők felszólítják az importőröket, győződjenek arról, hogy a termékhez csatoltak-e a fogyasztók és a végső felhasználók által könnyen érthető, az adott tagállam hivatalos nyelvére lefordított használati utasítást.
Átláthatóbb és szigorúbb kölcsönös elismerés
Az alapszerződések értelmében egyik tagállam sem akadályozhatja meg egy termék forgalmazását a területén, ha az más tagállam területén már jogszerűen jelen van a piacon. Kivételt jelenthetnek a megfelelően megalapozott technikai korlátozások, de ezek sem nehezíthetik meg a termékek egyik tagállamból a másikba történő eladását.
Az EU esetjoga megerősítette a kölcsönös elismerés elvének érvényességét, amely a „nem harmonizált” termékek 25 százalékára érvényes, vagyis azokra a termékekre, amelyekre még nem vonatkoznak az egységes uniós szabályok.
Akkreditáció és termékfelügyelet
A tagállamok felelősek a területükön kínált termékek felügyeletéért, és az egyes cikkek bejegyzését is a nemzeti hatóságok végzik.
Az új termékek megjelenése, az unión kívülről történő behozatal növekedése és a tagállamok eltérő szabályozása és megközelítései miatt döntött úgy a Bizottság, hogy 2007 februárjában a parlament és a Tanács elé terjeszt két irányelvtervezetet a termékek piacra bocsátásáról.
Az első célja az, hogy közös keretrendszert teremtsen az akkreditációs szervek számára, a másik irányelv pedig az akkreditáció elveivel és a piaci felügyelettel foglalkozik. Az utóbbi parlamenti témafelelőse André Brie (GUE/NGL, német). A szöveg a tagállamok és a Bizottság azon kötelezettségeiről szól, amelynek értelmében tájékoztatni kell a nyilvánosságot a piacon kínált, de a szabályoknak nem megfelelő termékekről. Az új szabályozás célja az akkreditációs szabályok tisztázása és a piaci felügyelet erősítése.
Alexander Stubb (néppárti, finn) jelentése azon nemzeti technikai szabályokról szól, amelyeket más tagállamban forgalmazott termékekre alkalmaznak. A jogszabály tisztázná és szigorítaná azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tagállam saját technikai előírásainak alkalmazásával kizárhatja piacáról egy másik tagállam termékét. A képviselők javítanák a tagállamok közötti információcserét, és megkönnyítenék a gyártók hozzáférését a technikai előírásokhoz.
