Korrupcióellenes intézkedési tervet készít a szaktárca a büntetés-végrehajtás számára (bv) – mondta az MTI-nek Takács Albert, aki szerint a börtönparancsnokok vesztegetési botránya “menthetetlen”.
Szorosabb ellenőrzésre van szükség. További személyi konzekvenciák várhatók és olyan számonkérési, beszámoltatási rendszert dolgoznak ki, amely minimalizálja a kockázatokat – mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsokságának jelenleg megbízott vezetője van, várhatóan májusban nevezik ki a végleges parancsnokot, és addigra a bv-n belüli korrupcióellenes stratégiának is el kell készülnie – mondta Takács Albert.
Ugyanakkor a bv-nél és a rendőrségnél napvilágra került törvénysértések kapcsán a miniszter megjegyezte: ez a világon mindenütt volt, van és lesz, az igazi kérdés az, hogy kiderül-e, és megfelelő következményei lesznek-e.
“Azért beszélünk most erről ennyit, mert kiderülnek a visszaélések, tehát a büntetés-végrehajtás és a rendőrség belső védelmi rendszerei jobban működnek, mint korábban. A korrupcióval szemben nem védtelen a szervezet. Ami most zajlik, azt én egyfajta megtisztulási folyamatként értékelem” – mondta Takács Albert.
Az ország schengeni övezethez történt december 21-ei csatlakozása kapcsán a miniszter elmondta: egyes külföldi lapvéleményekkel szemben jól működik az információs rendszer, már több mint ezer körözött személy, illetve tárgy, például gépkocsi akadt fenn az ellenőrzésen.
Érezhető az illegális migrációs nyomás, többen kísérlik meg átlépni a határt, de többen is akadnak fenn. Mintegy 10 százalékkal 190-ról 210-re növekedett az egy hónap alatt elfogott illegális határátlépők száma. Pozitív jelzésnek tekinthető, hogy Ausztriából Magyarországra az elmúlt egy hónapban csupán egy tucatnyi, a magyar hatósági ellenőrzést sikeresen kijátszó határsértőt adtak vissza, míg ez a korábbi évek hasonló időszakában több mint kétszer annyi volt – mondta Takács Albert.
A gyűlöletbeszéd szabályozásával, polgári jogi szankcionálásával kapcsolatban a miniszter emlékeztetett Szabó Máté országgyűlési biztos közelmúltban tett nyilatkozatára, mely szerint az emberi jogi témák, így a szólásszabadság, vagy a gyülekezési jog sem tabu.
A jogállam nem tűrheti sem a gyűlölködés szítását, sem a parttalan jogsértésekre lehetőséget adó tömeges utcai atrocitásokat – jegyezte meg Takács Albert.
Álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás is ad mozgásteret a jogalkalmazóknak arra, hogy például a becsmérlő, lejárató, gyalázkodó megnyilvánulásokat kirekessze a szólásszabadság köréből, ám ezzel a lehetőséggel nem mindig élnek a hatóságok.
Az igazságügyi tárca készített normaszöveget a gyülekezési jog újraszabályozására, amely nem jogkorlátozó, de ésszerű, mindennapi józanságot szem előtt tartó megoldásokat tartalmaz, és “ugrásra készen” várják, hogy létrejöjjön a politikai konszenzus, ami nélkül a kétharmados törvény nem módosítható.
Az új büntető törvénykönyv kodifikációjáról szólva a miniszter elmondta: új büntetőpolitikai koncepció készült, amely a nyugat-európai, skandináv modellhez igazodik, e szerint a szabadságvesztés valóban csak végső eszköz, amikor már nincs más lehetőség az elkövető megfékezésére, a társadalom megvédésére, minden más esetben azonban az alternatív szankciókat részesíti előnyben a koncepció. A fiatalkorúak büntetőjogát pedig egy teljesen önálló törvénykönyv tartalmazza majd.
Az új koncepciót először egy politikai döntésnek kell megerősítenie, ami várhatóan idén megszületik, azután következhet a szakmai egyeztetés bírák, ügyészek, ügyvédek, kriminológusok és más szakemberek részvételével, továbbá a társadalom véleményének feltérképezése, hiszen azzal szemben nem lehet új büntető kódexet alkotni – mondta Takács Albert.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor még ebben a kormányzati ciklusban megszülethet az új büntető törvénykönyv – tette hozzá.
Annak kapcsán, hogy a tavalyi évben a büntetőügyekben bevezetett mediációk, azaz a sértett és az elkövető közti megegyezéssel záruló eljárások száma egyes megyékben alig néhány tucat volt Takács Albert elmondta: ez az intézmény más jogállamokban már bebizonyította létjogosultságát, nálunk növelni kell az elfogadottságát az érintettek, azaz egyfelől az elkövetők és sértettek, másfelől a jogalkalmazók, ügyészek és bírák körében.
Az új polgári törvénykönyv kodifikációja már befejeződött, az első félévben a parlament elé kerülhet. Az új alkotmányra vonatkozó kérdés kapcsán viszont a miniszter elmondta: elődei foglalkoztak a problémával, készült alkotmánykoncepció, normaszöveg, ám az alkotmányozás politikai feltételei hiányoznak, ezért nincs napirenden.
Arra a kérdésre, milyen az ombudsmani, jogvédő pozícióból átülni az igazságügyi, rendvédelmi miniszteri székbe, Takács Albert elmondta: a miniszteri poszt sokkal nagyobb befolyással, de sokkal nagyobb felelősséggel is jár, mint az országgyűlési biztos általános helyettese, amit 2001 és 2007 között töltött be.
“Ombudsmanként a magam ura voltam, most van főnököm, tagja vagyok egy testületnek, a kormánynak, többet kell egyeztetnem, és annak egy szakaszában elmondhatom a véleményemet, aztán fegyelmezetten tartanom kell magam a többségi döntéshez. De eddig még soha nem kerültem szembe a szakmai meggyőződésemmel, lelkiismeretemmel” – mondta Takács Albert.
