Az Országos Választási Iroda (OVI) jól áll a népszavazási előkészületekkel – közölte a hivatal vezetője szerdán Budapesten, nem sokkal azt követően, hogy Sólyom László köztársasági elnök bejelentette: március 9-ére, vasárnapra tűzte ki a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást. A választók a három kérdésről három külön, várhatóan eltérő színű lapon szavazhatnak.
A kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a népszavazás lebonyolítására, és az e feladattal megbízott önkormányzati és területfejlesztési miniszter is aláírta már valamennyi, a végrehajtáshoz kapcsolódó rendeletet – mondta el sajtótájékoztatóján Rytkó Emília.
A választók akkor értesülhetnek a népszavazáshoz kapcsolódó határnapokról, amikor az államfő határozata megjelenik a Magyar Közlönyben – fűzte hozzá az irodavezető.
Utalt arra, hogy az OVI a felkészülést még december 12-én kezdte meg, azóta Magyarország valamennyi településén kialakították a szavazóköröket, és mindenhol kijelölték azt a szavazókört is, ahol igazolással lehet majd szavazni.
Közölte, a választópolgároknak február 22-éig meg kell kapniuk azt az értesítést, amelyből megtudhatják, melyik szavazókörben adhatják le voksukat, és ebből tudhatják meg azt is, hogy szerepelnek a névjegyzékben.
A fontos változások között említette, hogy aki a névjegyzékből kimaradt és a törvényes időn belül nem emel ez ellen kifogást, az a szavazás napján már nem kérheti a névjegyzékbe vételét.
Ugyancsak február 22-éig kell a választópolgároknak kérniük, ha nem Magyarországon, hanem külföldön tartózkodnak, hogy az adott külképviseleten leadhassák a szavazatukat. E “jogvesztő” időpont után már nem lehet ilyen kérelmet benyújtani – figyelmeztetett.
A népszavazáson is lehet majd igazolással szavazni: aki a lakóhelyétől távol, ám Magyarországon tartózkodik, az a szavazás napját megelőző pénteken délig kérheti a települési jegyzőtől, hogy adjon számára igazolást.
Az említett 4,47 milliárd forintos költségvetési keret felosztásáról szólva elmondta: csaknem 2 milliárd forintot a helyi települési feladatokra fordítanak, így például a szavazatszámláló bizottságokban részt vevők díjaira, a szavazókörök kialakítására, a feltételek megteremtésére.
A területi külképviseleti kiadásokra mintegy 400 millió forintot költenek, míg a fennmaradó 2 milliárd forintot a központi kiadásokra biztosítják. Ez utóbbit döntően közbeszerzésekre költik el, így például a nyomdai feladatokra, az informatikai, biztonsági és logisztikai szolgáltatásokra.
Rytkó Emília kitért arra is: a népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok negyede egy adott kérdésre azonos választ ad. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 8 millió választó közül két millióan “igennel” vagy kétmillióan “nemmel” kell hogy voksoljanak kérdésenként. Jelezte: az eredményességet nem befolyásolja, hányan mennek el szavazni, a lényeg, hogy mintegy kétmillió azonos érvényes válasz szülessen.
Közölte, a népszavazás előzetes, “99 százalékos” adatai március 9-én este, várhatóan fél tíz előtt megismerhetőek lesznek. A választási központ pedig, ahogy a korábbi választások és népszavazások során is, a Duna Palotában lesz.
