A világgazdaságot sújtó amerikai subprime hitelválság hatásai a világ vezető pénzügyi központjaiban működő jogászok számára is érezhető változásokat hoznak, amelyek egyrészt a piaci igények, másrészt a szabályozási környezet átalakulásában lesznek érezhetők.
“A jogászok minden esetben fél-háromnegyed év késéssel érzik meg az üzleti élet eseményeit” – válaszolta a Norton Rose nevű tekintélyes City-beli ügyvédi iroda vezetője, amikor a The Times brit napilap munkatársai a jelzáloghitel-válság hatásairól érdeklődtek nála. Ez a hozzáállás általában érezhető a hitelválság hatásairól szóló más nyilatkozatokban is: mindenki tudja, hogy a jogi szolgáltatások piacán változások fognak bekövetkezni, de ezek konkrét irányait nagyon nehéz kiszámítani. Sokak reményei szerint a hitelválság következményei csak az elvégzendő munka körét alakítják át (így pl. finanszírozási ügyletek helyett több csődeljárás, peres képviselet lesz) de mennyiségileg nem befolyásolják az utóbbi időben igencsak felfelé ívelő bevételi mutatókat. Nehéz felmérni a munkaerőpiaci hatásokat is: míg az eluralkodó pánikhangulatban mindenki a válság első jeleit látja néhány nagyobb New York-i irodánál történt leépítésben, a City-ben soha nem látott mennyiségben foglalkoztatják tovább korábbi jelöltjeiket a vezető ügyvédi irodák.
A londoni City kivár és a fejlődő piacokban bízik
A The Times év eleji felmérésében nyilatkozó tapasztalt szakemberek szerint a jelen pénzügyi év végéig, azaz áprilisig nem sok minden fog változni, a valódi következmények majd a második negyedévet követően mutatkoznak majd. Az újság által megkérdezettek közül például a Clifford Chance iroda vezető londoni partnere elmondta, hogy a City-ben eleinte aggódtak a vállalati felvásárlások és összeolvadások (mergers & acquisitions, M&A) piac beszűkülése miatt, de ezek a félelmek nem igazolódtak be. A múlt ősszel volt ugyan némi visszaesés, de csak a különösen nagy és komplex tranzakciók közül hiúsult meg egy pár, a piacon mostanában szokásos élénk üzletmenetet ez nem vetette vissza.
A subprime válság hatásainak jogi piacra történő kései begyűrűzése miatt tehát az idei pénzügyi év végéig nem várható jelentősebb visszaesés, az elmúlt években folyamatosan növekvő pénzügyi eredményeket várhatóan idén is túlszárnyalják a londoni irodák. A következő évre szóló előrejelzésekben azonban nem az ilyenkor szokásos optimizmus dominál, az érintettek visszafogottan nyilatkoznak, kerülik a túl magabiztos előrejelzéseket és az elmúlt években kialakított kockázatelosztási rendszerrel kívánják kivédeni az esetleges káros következményeket.
Míg a City irodái korábban főként belső átalakítással, átszervezéssel (így csődjogi képzéssel, perjogászok felvételével) készültek a pénzügyi válságokra, ma már inkább az elmúlt években kiépített globális jelenlétüket használnák ki, a londoni bevételkiesést a feltörekvő piacokból származó bevételekkel ellensúlyoznák. A legtöbb cégnél hisznek abban, hogy a Cityben tapasztalható esetleges visszaesést ki fogja váltani a fejlődő piacok további erősödése. Egy vezető partner csak Oroszországra utalva elmondta, hogy az ottani iroda évről évre másfélszeresére emeli a forgalmát és ez valószínűleg nem változik 2008-ban sem. Mások hivatkozási alapja Kína, ahol az idén megrendezésre kerülő olimpia ad további lökést a gazdaságnak, a Közel-Keleten egyre nő az olajbevételekből származó bevételekre alapított befektetési piac, és vélhetően Délkelet-Ázsia lendülete sem fog alábbhagyni a közeljövőben.
Talán ennek a szemléletnek tudható be az is, hogy a londoni munkaerőpiacon egyelőre nem érződik a bizonytalanság, a nagy londoni ügyvédi irodák minden eddiginél nagyobb arányban döntöttek a náluk végzett jelöltek továbbfoglalkoztatása mellett .
Elbocsátási hullám a Wall Street-en?
Nem ez a helyzet a Wall Street-en, ahol az elmúlt hónapokban több olyan hír jelent meg, amelyek a létszámcsökkentés okaként a subprime hitelválságot jelölték meg. A Wall Street Journal összeállítása szerint az eddigi leépítések főként az ingatlanjogi és a finanszírozási osztályokat érintették, de a piaci folyamatok függvényében nagyobb mértékű létszámleépítést is több helyen kilátásba helyeztek. Az USA-ban egyébként vélhetően azért van már most komolyabban érezhető hatása a válságnak, mert az amerikai irodák (a britekkel ellentétben) sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai piacra, így annak változásai közvetlenebb hatással van rájuk.
Átláthatóbb, jobban szabályozott piaci környezet kell
A válságoknak megszokott következménye a korábbi szabályozási környezet átalakítása. Nincs ez másként most sem, a közvélemény és a sajtó mindenhol nyitottabb és szigorúbban szabályozott pénzpiacokat szeretne a mostanihoz hasonló válsághelyzetek megelőzése érdekében. Az idei év tehát valószínűleg Európában is komoly szabály-változásokat fog eredményezni a pénzügyi intézmények tekintetében mind önszabályozási, mind jogszabályi szempontból
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet – Institute of International Finance – egy strukturált befektetésekre (SIV), kockázatkezelésre, hitelkockázati besorolásra és a transzparencia kérdésekre vonatkozó mintaszabályzat (soft law) kialakításán dolgozik. Sajtóhírek szerint az Értékpapír Bizottságok Nemzetközi Szervezetének Technikai Szakbizottsága (Technical Committee of the International Organization of Securities Commissions – TC-IOSCO) és a European Securitisation Forum is egy-egy ilyen magatartáskódex kidolgozását tűzte ki célul. A szakmai szervezetek várhatóan emelni fogják a piacok átláthatóságáról meghatározó irányelvek szabályozási követelményeit, ami elsősorban a befeketetői bizalom helyreállítására hivatott lépés.
Többen sürgetik a hitelminősítő intézetek (S&P, Moody’s) működésének erőteljesebb szabályozását is, annak ellenére, hogy a válság kialakulásában nem ezek játszottak a főszerepet, minősítéseik inkább a pánik elterjedésében hatottak közre. Nem igazán lehet még megmondani, hogy milyen újabb szabályok vonatkoznának ezekre, egyelőre csak az tűnik egyértelműnek, hogy a regionális szabályozás nem működik, globális megközelítésben kell gondolkozni. Ezt támasztja alá az is, hogy a válság egyik legfontosabb jogi tanulsága a Basell II irányelv likviditásra vonatkozó rendelkezéseinek elégtelenségéből fakad. Az európai bankok ugyanis hiába feleltek meg ezeknek a követelményeknek, a globális piacokról begyűrűző likviditási gondokat nem tudták kezelni, így idén várhatóan meg kell kezdeni a Basel II módosításának előkészítését.
