Az Európai Bíróság előtt több magyar, illetve magyar vonatkozású ügy van folyamatban jelenleg is. Magyarország közvetlen keresete alapján például, írásbeli eljárás zajlik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozat ellen.
C-210/06 Cartesio (letelepedés szabadsága)
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem beérkezésének napja: 2006. május 5.
A kérelmet előterjesztő bíróság: Szegedi Ítélőtábla
A magyar honosságú Cartesio BT változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégnyilvántartást vezető Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál, melyben annak bejegyzését kérte, hogy székhelyét Bajáról egy olaszországi városba helyezte át. A cégbíróság megtagadta a változásbejegyzési kérelem teljesítését, és arról tájékoztatta a céget, hogy a magyar jog szerint nem lehetséges a székhely külföldre helyezése a magyar jog, mint személyes jog megtartása mellett, tehát ahhoz, hogy Olaszországban legyen a székhelye, előbb meg kell szűnnie Magyarországon, majd az olasz jog szerint – immár olasz cégként – újjá kell alakulnia. A Cartesio BT álláspontja szerint egy magyar cég bármikor áthelyezheti székhelyét az Európai Unió egy másik tagállamába, és ez nem érinti honosságát, vagyis továbbra is magyar cég marad. Mindezt – álláspontja szerint – az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései (43. és 48. cikk) is megerősítik. Nem ez az első ilyen jellegű ügy az Európai Bíróság előtt, az ún. Daily Mail ügyben 1988-ban meghozott ítéletében a luxembourgi székhelyű testület megállapította, hogy a közösségi jog – az akkori fejlettségi szintjén – nem biztosította a vállalkozások számára azt a jogot, hogy a bejegyzésük helye szerinti tagállamban meglévő honosságuk megtartása mellett székhelyüket egy másik tagállamba helyezhessék át. A kérdés az, hogy azóta fejlődött-e a közösségi jog annyit, hogy egy ilyen székhelyáthelyezés jogát is biztosítsa a vállalkozások számára.
Az ügyet Luxembourgba utaló Szegedi Ítélőtábla annak tisztázását is várja az Európai Bíróságtól, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság vagy az ítélőtábla-e az a bírói fórum, amelynek az EK-Szerződés 234. cikke értelmében kötelessége a közösségi jog értelmezése vonatkozásában az Európai Bírósághoz fordulni. E cikk értelmében ugyanis az alsóbb fokú bíróságok értelmezési probléma esetén az Európai Bírósághoz fordulhatnak, míg az utolsó fokon eljáró bíróságok ilyenkor kötelesek a közösségi bírói fórumhoz fordulni.
Az ügyben a főtanácsnoki indítvány kihirdetésére 2008. március 13-án kerül sor.
C-404/07 Katz (büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés)
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem beérkezésének napja: 2007. augusztus 27.
A kérelmet előterjesztő bíróság: Fővárosi Bíróság
A magyar büntető eljárásjog szerint bizonyos estekben – például, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette – a sértett az ügyész helyett, lényegében annak jogait gyakorolva, pótmagánvádlóként léphet fel. A büntetőeljárásról szóló törvényünk emellett úgy rendelkezik, hogy büntetőügyben ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt. A Tanácsnak a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB kerethatározata viszont előírja, hogy minden tagállam biztosítja a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. A Fővárosi Bíróság egy előtte folyó büntetőeljárásban mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pótmagánvádló sértett a magyar büntető eljárásjog szabályai szerint nem hallgatható meg tanúként, és azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett kerethatározat alapján a pótmagánvádló sértett számára biztosítani kell-e azt a lehetőséget, hogy a büntetőeljárás során tanúként meghallgatható legyen.
C-23/07 Confcooperative Friuli Venezia Giulia és társai, valamint C-24/07 Cantina Produttori Cormons és Soini, továbbá T-431/04 Olaszország kontra Bizottság (mezőgazdaság)
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem beérkezésének napja (C-23/07): 2007. január 25.
A kérelmet előterjesztő bíróság (C-23/07): Tribunale Amministrativo Regionale del Lazio (Olaszország)
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem beérkezésének napja (C-24/07): 2007. január 25.
A kérelmet előterjesztő bíróság (C-24/07): Tribunale Amministrativo Regionale del Lazio (Olaszország)
A kereset beérkezésének napja (T-431/04): 2004. október 19.
A „Tocai friulano” vagy „Tocai italico” az olaszországi Friuli-Venezia Giulia autonóm tartományban hagyományosan termesztett szőlőfajta, melyből a „Collio” vagy „Collio goriziano” földrajzi megjelölés alatt forgalmazott borokat állítják elő. 1993-ban az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság megállapodást írt alá a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről. A magyar „Tokaji” földrajzi megjelölés védelme céljából a megállapodás megtiltotta a „Tocai” kifejezés használatát a fent nevezett olasz borok leírására egy 2007. március 31-ig tartó átmeneti időszakot követően. 2002-ben Friuli-Venezia Giulia autonóm tartomány és a tartományi vidékfejlesztési hivatal egy olasz bíróságtól az EK-magyar bormegállapodásban foglalt tilalmat átültető olasz jogszabály megsemmisítését kérte. Ezzel összefüggésben fordult az olasz bíróság az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali kérelemmel.
2005. május 12-én meghozott ítéletében a közösségi bírói fórum megállapította, hogy az említett EK-magyar bormegállapodásból eredő, a „Tocai” megnevezés egyes olasz borok tekintetében történő használatára vonatkozó tilalom érvényes, így 2007. április 1-jétől a „Tocai” megnevezés nem tüntethető fel az említett olasz tartományban előállított borok palackjainak címkéjén.
Ezen ítélet ellenére újabb előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-23/07. sz. és C-24/07. sz. ügyek) és egy közvetlen kereset (T-431/04. sz. ügy) érkeztek Olaszországból a „Tocai” megnevezés egyes olasz borok tekintetében történő használatára vonatkozó tilalom érvényességével kapcsolatban. Ezen ügyek kezdeményezői úgy érvelnek, hogy az Európai Bíróság 2005-ös ítéletének meghozatalánál nem vette még figyelembe azt a tényt, hogy Magyarország időközben az Európai Unió tagjává vált. Ennek álláspontjuk szerint azért van jelentősége, mert hazánk csatlakozásakor nem vették át a Csatlakozási Szerződésbe az EK-magyar bormegállapodásból eredő fent említett tilalmat, márpedig ha azt a felek valóban fent kívánták volna tartani, akkor arról kifejezetten rendelkezniük kellett volna a Csatlakozási Szerződésben.
C-535/07 Bizottság kontra Ausztria (környezet és fogyasztók)
A kereset beérkezésének napja: 2007. november 30.
A Bizottság azért indított kereset Ausztria ellen, mivel álláspontja szerint nyugati szomszédunk nem tett teljes mértékben eleget a közösségi természetvédelmi szabályoknak. A Bizottság többek között a Hanság osztrák része különleges védelmi területként való kijelölésének elmaradását kifogásolja. A különleges védelmi területként való kijelölés egyes madárfajták (nagy túzok, hamvas rétihéja és réti fülesbagoly) védelme érdekében szükséges, mivel a Bizottság álláspontja szerint e fajták védelmének és zavartalan fennmaradásának biztosítására Burgenland tartomány e része ideális élőhelyet nyújt.
T-221/07 Magyarország kontra Bizottság (környezet és fogyasztók)
A kereset beérkezésének napja: 2007. június 26.
Ezen ügyben Magyarország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. A Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási tervében Magyarország által a 2008-2012-es időszakra javasolt széndioxid-kibocsátási határértékeket. E határértékeknek azért van fontos szerepük, mivel a tagállamok ezek keretein belül oszthatják ki a területükön működő egyes gazdasági szereplők között az említett időszakban az e gazdasági szereplők által kibocsátható széndioxid-mennyiséget. Hasonló okok miatt Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia is beperelte a Bizottságot.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás zajlik. Az írásbeli eljárás befejezése után kerülhet sor a tárgyalásra.
T-80/06 Budapesti Erőmű kontra Bizottság (állami támogatások)
A kereset beérkezésének napja: 2006. március 3.
A magyar energiaszektor privatizációja során a továbbra is állami tulajdonban maradó Magyar Villamos Művek és az energiatermelők hosszú távú energiavásárlási megállapodásokat kötöttek, amelyek alapján az MVM hosszú távú, fix áru energiavásárlást garantál a frissen privatizált termelőknek, míg azok a stabil energiaellátást biztosítják. A Bizottság szerint az energiavásárlási megállapodások állami támogatást tartalmaznak (túl kedvezőek az erőműveknek), ezért hivatalos vizsgálati eljárást indított több energiatermelővel szemben, melyek közül a Budapesti Erőmű az Elsőfokú Bíróság előtt támadja a Bizottságnak az említett vizsgálati eljárást megindító határozatát.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás zajlik. Az írásbeli eljárás befejezése után kerülhet sor a tárgyalásra.
T-57/07 E.ON Ruhrgas és E.ON Földgáz Trade kontra Bizottság (verseny)
A kereset beérkezésének napja: 2007. február 26.
A Bizottság – a versenytársak védelme érdekében – csak úgy egyezett bele a MOL Földgázellátó Rt. és a MOL Földgáztároló Rt. az E.ON általi megszerzésébe, hogy a cég 2006 és 2013 között egy ún. gáz-rendelkezésrebocsátási programot hajt végre a magyar energiapiacon. Ennek keretében nagykereskedői minőségében gázkvótákat értékesít éves aukciós eljárás útján a többi piaci szereplő részére, melynek során a kikiáltási ár azon árnak a 95%-a, amelyen az E.ON a saját szállítóitól beszerzi a gázt. Az aukciós rendszerre azért van szükség, hogy biztosítva legyen a többi, a gázt korábban a MOL-tól beszerző piaci szereplő gázellátása és a megváltozott versenyfeltételekhez való alkalmazkodásának lehetősége. A korábbi monopolisztikus nagykereskedő, a MOL Földgázellátó Rt. által a főleg orosz szállítópartnerekkel kialkudott hosszú távú szállítási megállapodások ugyanis most az E.ON-ra szállnak át. Az E.ON-nak a beszerzési áron aluli kikiáltási árból adódó vesztesége a Bizottsággal való megállapodás értelmében nem haladhatja meg a 26 millió eurót. Az E.ON és a Bizottság között azonban nézeteltérés van abban, hogy a 26 millió euró elérésének meghatározásakor a veszteségekből levonandók-e az E.ON által elért esetleges aukciós nyereségek. A Bizottság szerint igen, az E.ON a Bizottságnak az ezt megállapító határozatát támadja.
T-237/07 CityLine Hungary kontra Bizottság (szállítás)
A kereset beérkezésének napja: 2007. június 27.
A felperes gazdasági társaság különféle termékek légi úton történő fuvarozását végzi. A légi járművek légialkalmassági tanúsítása végrehatási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003/EK rendelet szerint az Európai Unió területén belül kizárólag típusalkalmassági bizonyítvánnyal, és érvényes légialkalmassági bizonyítvánnyal vagy korlátozott légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légijárművek üzemeltethetőek. A 1702/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2007. március 30-i 375/2007/EK rendelet szerint korlátozott légialkalmassági bizonyítvány kizárólag olyan légijárművek tekintetében adható, amelyek legkésőbb az adott tagállam Európai Unióhoz történt csatlakozásáig a tagállam lajstromába felvételre kerültek. Mivel a felperes flottájában lévő egyes teherszállító repülőgépek 2004. május 1-jét követően kerültek Magyarországon lajstromba vételre, az említett repülőgépek üzemeltetése a 375/2007/EK rendelet alapján csak repülési engedéllyel lehetséges, amely nem teszi lehetővé a kereskedelmi tevékenységet. A felperes álláspontja szerint a rendelet a jogbiztonság elvébe ütközik azzal, hogy a légijárművek meghatározott célú üzemeltethetőségének feltételét múltban bekövetkezett eseményhez, nevezetesen az adott tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásáig megvalósult lajstromba vételhez köti. A felperes ezért a rendelet részleges megsemmisítését kéri az Elsőfokú Bíróságtól.
