Elfogadhatatlan a kiskorúak elleni erőszak bármilyen formája, fel kell lépni a gyerekkereskedelem, a gyermekpornográfia ellen, és bűncselekménynek kell nyilvánítani a gyerekeket érintő szexturizmust – áll többek között az EP jelentésében, amely célzott intézkedéseket kér a roma fiatalok kirekesztése ellen is.
Az Európai Bizottság „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” című közleményének elsődleges célkitűzése a gyermekjogok pozitív megerősítésének elősegítése. Erről fogadott el jelentést az Európai Parlament szerdán, 630 igen, 26 nem, 62 tartózkodó szavazattal. A jelentéstevő Roberta Angelilli (Nemzetek Európájáért Unió, olasz).
Az EP üdvözli a Bizottság kezdeményezését, és kéri, hogy a gyermekjogok védelmét illesszék be az Alapjogi Ügynökség többéves kerettervének prioritásai közé.
A képviselők támogatták, hogy az egész EU-ra kiterjedő, 24 órás telefonos gyermek-segélyvonalat hozzanak létre.
Gyerekek elleni erőszak
Az EP „olyan közösségi jogszabályt szorgalmaz, amely az erőszak, a szexuális kizsákmányolás, a megalázó büntetés és a káros hagyományos gyakorlatok minden formáját tiltja”. A jelentés „elítéli a gyermekek elleni erőszak minden formáját, beleértve a fizikai, pszichológiai és szexuális erőszakot, például a kínzást, a gyermekek bántalmazását és kizsákmányolását, elrablását, a gyermekek vagy szerveik kereskedelmét vagy értékesítését, a családon belüli erőszakot, a gyermekpornográfiát, a gyermekprostitúciót, a pedofíliát, és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, amilyen például a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság és a becsület védelmében elkövetett bűntettek”.
Fellépés a szexturizmus ellen
A parlament arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, „tevékenyen vegyenek részt a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a gyermekkereskedelem, a pedofília, a gyermekekkel szembeni internetes szexuális visszaélések, a gyermekprostitúció és a gyermek-szexturizmus elleni küzdelemben”. Az EP arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmust.
A képviselők információs rendszerrel szeretnék elérni, „hogy azok, akiket szexuális visszaélés miatt elítéltek és ezért alkalmatlanok a gyermekekkel való foglalkozásra, végső soron az egész EU-ban kizárhatók legyenek bizonyos, a gyermekekkel való kapcsolatot feltételező foglalkozások gyakorlásából”.
Intézkedések a szegregáció és a gyermekszegénység felszámolására
A jelentés „emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban a gyermekek 19 százaléka a szegénységi küszöb alatt él”, ezért a parlament „felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el nagyra törő és elérhető célokat a gyermekszegénység visszaszorítása – és végső soron felszámolása – érdekében”.
Az EP „kéri, hogy különösen a roma gyermekek és a más nemzetiségi kisebbségekhez tartozó gyermekek javára hozzanak célzott intézkedéseket, mindenekelőtt a megkülönböztetés, a szegregáció, a társadalmi és iskolai kirekesztés, valamint a kizsákmányolás felszámolása érdekében, amelynek gyakran szenvedő alanyai”-
A jelentés a gyermekmunka tilalmának betartatását követeli, és – a családhoz való jogot alapul véve – közösségi megközelítést sürget az örökbefogadás terén.
Magyar felszólalások
A plenáris vitában a néppárti frakció nevében felszólaló Gál Kinga azt mondta, az európai alapjogi ügynökség foglalkozhatna a gyermekek jogainak érvényesülésével. A képviselőnő különösen aggályosnak nevezte a szexuális bántalmazást, a gyermekmunkát, a menekültek kezelését, az utcagyerekek, a koldulásra kényszerített gyermekek problémáját.
„Meggyőződésem, hogy az Unión belül a gyermekjogok maradéktalan érvényesítéséért folytatott küzdelemnek elsősorban a család szerepének átértékelését kell jelentenie ebben az új Európában” – vélte Gál Kinga, aki szerint az oktatás mellett a nevelés szerepének erősítésével is lehetne tenni azért, hogy kevesebb legyen „az erőszakra hajló, fizikailag szenvedő vagy lelkileg sérült gyermek”.
„A demográfiai válság nyomán minden gyermekélet felértékelődik” – vélte Bauer Edit (néppárti, Szlovákia). A képviselőnő úgy vélte, „nem szorgalmazhatjuk egyoldalúan a születési ráta növekedését miközben kevés figyelmet fordítunk a megszületett gyerekek életkörülményeire, esélyegyenlőségére, a szellemi és testi fejlődésükhöz szükséges feltételek biztosítására”.
Bauer azt mondta, „megdöbbentő a gyerekszegénység mértéke”, amely „nagyon szorosan összefügg a korai iskolaelhagyással”. A politikus szólt arról is, hogy „a UNICEF közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint nincs olyan tagország, amely nem érintett a gyerekkereskedelem ügyében”.
Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, „erős társadalmat és gazdaságot csak testében és lelkében egészséges generációkra, polgárokra lehet építeni”. A képviselőnő azt mondta, a családok szegénysége viszont alapvetően gátolja a gyermekek jogainak érvényesülését, „ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire meghatározó az európai intézmények és tagországok szerepvállalása a szegénység elleni harcban. Ezzel is elejét kell venni a gyermekek elleni bűncselekményeknek és a gyermekek kizsákmányolásának”.
Kósáné szerint „kívánatos lenne egy olyan rendszer kidolgozása, amely a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekkel és az ítéletekkel kapcsolatos információkat a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi, és megvédi a gyermekeket a bűnelkövetők foglalkoztatásától a környezetükben”.
„Európa sorsát jelentősen befolyásolja, hogy képes-e gyermekeket befogadó és támogató társadalmak kialakítására. Az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó jelentőségű a gyermekek jogainak támogatása és védelme” – fogalmazott Gurmai Zita (szocialista). A képviselőnő úgy vélte, „a gyermekbarát társadalmak kialakítása az unióban nem választható el az európai integráció további elmélyítésétől és megszilárdításától”.
„Átfogó EU-stratégiára van szükség, amely hatékonyan elősegíti és biztosítja a gyermekek jogainak érvényesülését az unión belül és kívül is. A gyermekeket megilleti a különleges gondoskodás és a megfelelő jogi védelem” – mondta Gurmai.
