Év eleji összeállításunkban a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk azokat a szerzői jogi és iparjogvédelmi tárgyú kérdéseket, melyekkel az Európai Unió a közeljövőben foglalkozni fog.
Internetes tartalomszolgáltatás, fájlmegosztók
A Bizottság január 3-án indította útjára azt a nagyszabású konzultációs eljárást amelynek célja az európai online tartalomszolgáltatásban rejlő lehetőségek fejlesztése és egységes szabályozási környezet megteremtése. A Bizottság szerint ugyanis a tagországok ma még nem használják ki megfelelően az ún. kreatív online tartalmak terjesztésében rejlő lehetőségeket, és el szeretné érni, hogy minél több zenei anyag, film, tévéműsor és játék váljon gyorsan és könnyen elérhetővé a felhasználók számára interneten, mobiltelefonokon és egyéb telekommunikációs eszközökön keresztül. A 2008 első félévében aktuális konzultáció az online tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetővé tételét, a szerzői jogi jogsértések (kalózkodás, illegális letöltések) visszaszorítását, a digitális jogkezelő rendszerek interoperabilitásának fejlesztését és az ezeket érintő jogszabályi módosításokat érinti, a tételes jogalkotási feladatok meghatározása 2008 közepén várható.
Az online tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódik az is, hogy a Parlament francia javaslatra vizsgálja az ottani kormányzat által kidolgozott, a letöltések, fájlcserélők visszaszorítását szolgáló szabályozási koncepció átvételét. A francia kormány ugyanis tavaly év végén tető alá hozott egy olyan törvényi megállapodást, amelynek értelmében az internetszolgáltatók jogosultak nyomon követni a felhasználók adatforgalmát és intézkedéseket tehetnek az egy nap legalább ötven fájlt letöltő vagy megosztó felhasználók ellen: felmondhatják a velük kötött szerződéseket, illetve kötelesek lesznek az illetőkről nyilvántartást vezetni.
A vonatkozó jogszabály azonban még Franciaországban sem tekinthető véglegesnek, erős tiltakozás kíséri a fájlcserélőket használó személyek magatartását büntetőjogi eszközökkel szankcionáló rendelkezéseit, illetve a francia adatvédelmi hatóság jelenleg is vizsgálja, hogy mennyiben elfogadható a fájlcserélőket használó személyekről nyilvántartást vezetni. A Parlament ettől függetlenül (főleg a különböző érdek-képviseleti szervek nyomására) napirendre vette a kérdést – a hanglemezkiadók egyik legjelentősebb nemzetközi szervezete, az IFPI például azt szeretné elérni, hogy a tartalom szűrése mellett a szolgáltatók tiltsanak le bizonyos IP címeket, illetve blokkolják az oldalakhoz való hozzáférést.
Egységes jogkezelési rendszer
Az elmúlt évben nem kapott támogatást a szerzői jogvédett tartalmak felhasználására vonatkozó egységes európai rendszer kiépítése. A Bizottság 2005-ben egy nem kötelező ajánlásban szólította fel a kormányokat az egységes jogdíjkezelő rendszer kidolgozására, de a javaslat nem aratott különösebb sikert. Nem csak kormányzati, hanem érdek-képviseleti oldalról sem kapott különösebb támogatást, és ugyan a Bizottság még mindig a tavaly júniusban lezárult konzultáció eredményeit elemzi, nem várható különösebb előrelépés, mert a javaslatot ez utóbbiak is szükségtelennek tartják. A Bizottság belső piaci főigazgatósága mindazonáltal várhatóan még az idén kiadja a szerzői jogoknak a tudásalapú társadalomban betöltött szerepével foglalkozó Zöld Könyvét.
Üres kazetta jogdíj
Az ún. üres kazetta jogdíj digitális adathordozókra való kiterjesztése az elmúlt év egyik legfontosabb szerzői jogokkal kapcsolatos kérdése volt. Idén várhatóan tovább folyik majd a jogdíjterhek efféle alkalmazása által generált vita. A jogdíjjal érintett termékek gyártói és forgalmazói szerint ugyanis ezeknek az eszközöknek a használata olyannyira mindennapjaink részévé vált, hogy azokon elsődlegesen már nem jogvédett tartalmakat tárolnak a felhasználók, így indokolatlan annak fenntartása, továbbá azt is előszeretettel hangoztatják, hogy a minden országban eltérő jogdíjráták révén sérül az áruk szabad mozgásának közösségi alapelve. Komoly változásra e tekintetben azonban nem érdemes számítani, a Bizottság jogdíjreformra vonatkozó törekvései már 2006 végén elakadtak, amikor maga Barroso elnök akadályozta meg a vonatkozó javaslat elfogadását és érvelt az üres kazetta jogdíj fenntartása mellett. Sajtóértesülések szerint a jelenlegi Bizottság már nem is foglalkozik az üres kazetta jogdíjjal, bármilyen ezzel kapcsolatos változásra csak 2009-től lehet számítani.
Európai szabadalmi rendszer
Az európai szabadalom kidolgozása továbbra is várat magára, a tagállamok már jó pár éve vitatkoznak a kérdésről, sőt 2006-ban az egész folyamat megakadni látszott. Az EU tagállamai ennek ellenére, a portugál elnökség kompromisszum-teremtő képességének köszönhetően 2007 novemberében mégis elfogadták az egységes európai szabadalmi vitarendezési eljárás alapelveit. Ezek szerint a Luxemburgi Bíróság mellett felállításra kerülő testület feladata lesz a szabadalmi jogviták rendezése. A rendszer főbb alkotórészeinek meghatározása mellett azonban számtalan részletkérdés kidolgozása még várat magára, ez többek között idén is folytatódni fog, a jogalkotási folyamat következő eleme a Bizottság által februárban megrendezendő szakértői találkozó lesz.
IPRED2
A bizottság tavaly gyakorlatilag befejezte a szellemi alkotásokra vonatkozó jogvédelem érvényesítéséről szóló újabb irányelv kidolgozását. Korántsem biztos azonban, hogy végleg elfogadásra kerül a javaslat, amely a szerzői jog megsértését, az erre való felbujtást, illetve a jogsértés pártolását pönalizálja. Az Európai Parlament első olvasatra ugyan jóváhagyta, de a Tanács előtt elakadni látszik az ügy. Elfogadását az nehezíti, hogy számos büntetőjogi vonatkozása van és mivel a büntetőjog területét érintő ügyekben a tagállamok továbbra is nagyobb önállóságot élveznek, az egyeztetés rendkívül lassan halad, a Parlament sem tudja mikor lesz tűzheti második olvasatra az irányelv-tervezetet.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv
Szintén a tavalyi év végén fogadta el a Parlament az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet (Audiovisual Media Services (AMS) Directive), amely majd felváltja a jelenleg hatályos Televíziózás Határok Nélkül irányelvet (Television Without Frontiers Directive). Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelv gyakorlatilag nem változtat semmit a jelenlegi szerzői, illetve iparjogvédelmi szabályokon. Az irányelv hatálya olyan elektronikus távközlési hálózaton továbbított mozgóképes tartalomra terjed ki, amely felett a szolgáltató szerkesztői felügyelettel rendelkezik és amely tartalmat a nyilvánosságnak szánják, vagyis a rendelkezések kitérnek többek között az internetre, a mobiltelefonra és az interaktív televíziózásra is.
Az új irányelv jelentősen megváltoztatja a médiában érvényes reklámjogi szabályokat, kevesebb korlátozással él a televíziós műsorszolgáltatókkal és a reklámközzétételekkel szemben, és például – bizonyos megszorításokkal – engedélyezi a termékelhelyezést (vagyis a termékek egy adott műsorszámban reklám céljából történő megjelenítését). Lehetővé teszi továbbá, hogy egyes műsorszolgáltatók (bizonyos feltételekkel) szabadon átvehessenek részleteket a más műsorszolgáltatók által sugárzott, jelentős közérdeklődésre számot tartó anyagokból, illetve a tagállami jogalkotó meghatározhatja azoknak az eseményeknek a körét, amelyek tekintetében nem lehet kizárólagos közvetítési jogot szerezni. Az idei a tagállami átvétel első éve lesz, a tagoknak összesen két évük van az irányelv belső jogba történő átültetésére.
