Az európai integráció egyik fontos lépése, hogy a 27 tagállam csütörtökön aláírta a Lisszaboni Szerződést. Ez egy új szakaszt kezdetét jelenti, hiszen az új szerződés lehetővé teszi az Unió számára, hogy választ adjon a 21. század kihívásaira.
A Bizottság úgy látja, hogy az új szerződés jelentős előnyökkel jár a polgárok számára, és megoldja az intézményi vitákat a belátható jövőre vonatkozóan. A Barroso-Bizottság kétutas megközelítésével összhangban az új szerződés lehetővé teszi, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a polgárokat érintő olyan kérdések, mint a foglalkoztatás és a növekedés, energia és éghajlatváltozás, valamint a migráció. A Bizottság kéri a tagállamokat, hogy időben ratifikálják a szerződést ahhoz, hogy 2009. január 1-jén hatályba léphessen. A Bizottság a mai napon internetes oldalt nyitott a szerződésről, amely könnyen áttekinthető formában mutatja be az új szerződés politikai újításait és intézményi reformjait.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „ Ez a szerződés vízválasztó az európai integráció történetében. A Lisszaboni Szerződés a polgárokat állítja az európai integráció középpontjába. Hat hosszú évig tartó tárgyalás után végre félretehetjük az intézményi kérdéseket, és arra fordíthatjuk minden energiánkat, hogy politikai eredményeket érjünk el polgáraink érdekében. Arra kérem a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben kötelezettségvállalásaikat, és időben ratifikálják a szerződést ahhoz, hogy 2009. január 1-jén hatályba léphessen.”
„Ez az új szerződés jó az európai polgároknak” – mondta Margot Wallström, az intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős bizottsági alelnök. Növelni fogja a hatékonyságot, és hozzájárul ahhoz, hogy az Unió egységesen léphessen fel a nemzetközi kapcsolatok terén. Az embereknek nagyobb beleszólása lesz az európai politikába azáltal, hogy erősödik az általuk közvetlenül megválasztott európai parlamenti képviselők hatalma, és növekszik a nemzeti parlamentek szerepe. Az új „polgári kezdeményezés” lehetővé teszi, hogy egymillió polgár felkérhesse a Bizottságot egy új javaslat beterjesztésére. A polgárok egyetértésén alapuló Unió számára alapvető fontosságú a demokrácia további erősödése, ami hozzájárul az európai integrációs folyamatba vetett bizalom helyreállításához.
A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU- és EK-Szerződést anélkül, hogy helyükbe lépne. A szerződés megteremti a szükséges jogszabályi keretet és eszközöket az Unió számára ahhoz, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak és választ adhasson a polgárok kéréseire.
A Lisszaboni Szerződésnek számos előnye van: az új szerződés biztosítja, hogy az európai polgárok beleszólhassanak az európai ügyekbe, és alapvető jogaikat egy charta erősíti meg. Az EU-nak megfelelőbb eszközök fognak rendelkezésére állni ahhoz, hogy megfeleljen az energia, az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás területén jelentkező elvárásoknak. Egységesen tud majd fellépni a nemzetközi porondon.
A tervezett alapvető változások között a következők szerepelnek:
- egy demokratikusabb, nyitott és elszámoltatható Unió – mind a polgárok, mind a nemzeti parlamentek első kézből fognak értesülni a meghozott döntésekről, mivel a jogalkotási viták nyitottak lesznek a közvélemény számára. Az európaiaknak lehetősége lesz a javasolt uniós jogszabályok befolyásolására.
- egy hatékonyabb Unió – hatékony és korszerű intézményeken keresztül. Ide tartozik a gyorsabb, következetesebb döntéshozatal a közrend kérdéseiről, ami több képességet ad az EU-nak a bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni küzdelemhez.
- szélesebb körű jogok az európaiak számára – a korábbiaknál sokkal egyértelműbben kerülnek meghatározásra az EU értékei és céljai. Emellett az alapjogi charta az uniós szerződésekkel azonos jogi státuszt kap.
- prominensebb globális szereplő – az EU nagyobb összhangra fog törekedni külpolitikájának olyan különböző területein, mint a diplomácia, a biztonság, a kereskedelem és a humanitárius segítség. Európa egységes jogi személyiséget kap, hogy erősödjön tárgyalási ereje.
Ezek a fejlesztések megfelelő kapacitást teremtenek az Unió számára ahhoz, hogy nagyobb biztonságot és prosperitást kapjanak az európaiak, és ezáltal megnyíljanak a lehetőségek arra, hogy a globalizáció alakítóivá váljanak.
Háttér
A reformszerződést a 2007-es kormányközi konferencia dolgozta ki, az Európai Tanács október 18-19-i informális ülésen fogadták el, és a tagállamok 2007. december 13-án fogják aláírni. A szerződés aláírását ratifikációs folyamat követi mind a 27 tagállamban. Remények szerint az új Szerződés 2009. január 1-jén lép hatályba.
