Elfogadta véleményét az EP az európai borszektort átalakító jogszabályról. A képviselők ellenzik a 2014-es telepítési liberalizációt. Továbbra is szabad lenne a cukor, illetve must hozzáadása; öt helyett három évig lenne érvényben a kivágást támogató rendszer.
Az EP szerdán, konzultációs eljárásban szavazott az európai borpiac közös szervezését szabályozó rendeletről. A képviselők 494 igen, 115 nem, 84 tartózkodó vokssal támogatták az általuk módosított szöveget.
A lényeg
Az EP ellenzi a szőlőtelepítési jogok 2014-es automatikus liberalizációját és a támogatások vidékfejlesztésre történő átcsoportosítását. A képviselők a javasolt ötről három évre csökkentenék a szőlőkivágást támogató rendszer működési idejét, és továbbra is megengednék a cukor, illetve must hozzáadását a borkészítésénél. Nem csökkenhetnének a szerkezetátalakítási támogatások. Az EP növelné a promócióra szánt összegeket, továbbá szigorúbb szabályokat akar el a borok elnevezésével és címkézésével kapcsolatban.
Célok
A képviselők szerint a reform célkitűzéseinek a következőknek kell lenniük:
- az uniós bortermelők versenyképességének növelése
- az uniós minőségi borok – mint a világ legjobb borai – hírnevének megszilárdítása
- a régi piacok visszaszerzése és újak meghódítása az EU-ban és az egész világon, különösen Ázsiában
- világos, egyszerű és hatékony borászati szabályok, amelyek biztosítják az egyensúlyt a kínálat és a kereslet között
- a közösségi bortermelés legjobb hagyományainak megőrzése
- a gazdálkodók életszínvonalának növelése
Telepítési jogok
A parlament ellenezi az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szőlőtelepítési jogokat az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevő magyarázata szerint „e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét: semmivé lehet a minőségi borok termelői által végrehajtott beruházások gazdasági értéke, elveszhet a minőségi borok ellenőrzésének képessége, azzal a következménnyel, hogy sérül a területi márkanevek imázsa, és leértékelődik maga a termék is”.
A többi bornál a képviselők szerint egy 2012-ig elkészítendő, a piac kiegyensúlyozására tett intézkedéseket értékelő jelentés megállapításai alapján kellene dönteni.
A képviselők a piaci dinamizmus növelése érdekében megkönnyítenék viszont a telepítési jogok közösségi szintű forgalmát. A parlament beletenné a jogszabályba azt is, hogy bizonyos feltételek mellett „az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon/régión belüli másik gazdaságra”.
Kivágás
A képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ez alatt.
Castiglione szerint „azok a termelők, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsősorban az intézkedés alkalmazásának első esztendeiben fogják rászánni magukat”. Az időszak három évesre történő lerövidítése „garantálhatja a termeléssel felhagyó szőlőművelőknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelő díjazásban részesüljenek”, emellett arra ösztönöz, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű, illetve a megfelelően értékesítési lehetőségeknek híján lévő szőlőket vágják ki.
Cukrozás és must hozzáadása
Az EP – a jelentéstevő véleményével szemben – nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is.
A „természetes alkoholtartalom-növelés” a képviselők véleménye szerint csak a következő módokon lehetne lehetséges:
- friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény vagy cukor hozzáadásával azon régiókban, ahol az utóbbi használata hagyományosan elfogadott
- szőlőmust esetében sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist vagy cukor hozzáadásával azon régiókban, ahol az utóbbi használata hagyományosan elfogadott;
- a bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel
A jelentés hozzáteszi: cukor hozzáadása „csak száraz cukrozással végezhető, és csak azokban a szőlőtermő övezetekben, ahol ezt az 1970. május 8-án hatályos jogszabályok alapján hagyományosan gyakorolják, vagy abban az esetben, ha a kedvezőtlen időjárás miatt a minimális alkoholtartalom eléréséhez szükséges ez a gyakorlat”.
Szerkezetátalakítási támogatás
A parlamenti szöveg szerint a szerkezetátalakítási támogatásra a tagállamok számára megállapított összeg – ide nem értve a promóciós intézkedéseket – „nem lehet kevesebb, mint az adott állam számára 2008-ban szerkezetátalakításra biztosított összeg”.
A képviselői indokolás szerint ugyanis „a szerkezetátalakításra fordítható összegek tekintetében egyetlen tagállam sem kerülhet a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe. Ez ellentétes lenne a reform céljaival és elveivel”.
Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés
A parlament átalakítaná az eredetmegjelölés fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: „valamely régió, meghatározott hely vagy, kivételes esetben, egy kisebb kiterjedésű tagország neve, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:
- minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott –földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők
- a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik
- a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik
- amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, adott esetben az érlelése és a palackozása a meghatározott földrajzi területen történik.” (Ez utóbbi pont az Európai Bizottság által javasolt feltételek között nem szerepelt.)
Hasonló logikával a földrajzi jelzés fogalma a következőképpen alakulna: „valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy kisebb kiterjedésű tagországra utaló jelölés, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:
- minősége, jellemzői vagy hírneve alapvetően e földrajzi eredethez kapcsolható
- a készítéséhez használt szőlő legalább 85%-a kizárólag e földrajzi területről származik
- a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik
- amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, érlelése és palackozása a meghatározott földrajzi területen történik”.
A fenti rendelkezésektől eltérően „eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bort azzal a feltétellel lehet a meghatározott földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területen nyerni vagy készíteni, hogy azt az érintett tagállam kifejezetten és meghatározott feltételek mellett engedélyezte”.
Címkézés
Az EP nem értett egyet az Európai Bizottság azon javaslatával, amely szerint a borok címkézésének lehetővé kellene tennie „a borszőlőfajta és az évjárat feltüntetését eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nélküli borokon”.
A képviselők szerint ugyanakkor „helyénvaló fenntartani a különböző borkategóriák közötti megkülönböztetést és a meglévő hagyományos kifejezések védelmének rendszerét a termék azonosítása és a fogyasztók bizonyos lényeges információkkal történő ellátása érdekében”.
Lepárlás
A képviselők a nemzeti költségvetési borítékok rendszeréből továbbra is lehetővé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását.
A mostani, eltörlésre ítélt általános lepárlási támogatás helyett a parlament azt javasolta, hogy a túltermelés megelőzése érdekében hozott intézkedések kárvallottjait egy a szőlő-, illetve bortermelés csökkentésével arányos kifizetéssel kompenzálják.
A borkészítés módszerei
Az EP szerint „el kell készíteni az engedélyezett borászati eljárások jegyzékét, és a Tanácsnak minden hatáskört meg kell őriznie az említett eljárások naprakészen tartása és az új eljárások elismerése terén”.
A képviselők számos minőségi követelményt sorolnak fel a borkészítéssel kapcsolatban. Eszerint például „tilos a sajtolt vagy sajtolatlan szőlő túlpréselése és a borseprő préselése. Ugyancsak tilos a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól eltérő célra”.
Múltbeli arányok
A szöveg szerint „a reform becsült éves költsége 1 300 000 euró. Ezt az összeget meg kell osztani a nemzeti költségvetések és a közösségi szinten meghozott intézkedések között. A nemzeti programokra elkülönített költségvetés tagállamok közötti elosztását a múltbeli arányokon, a telepített terület nagyságán és a múltbeli termelésen alapuló kritériumok szerint kell meghatározni”.
Vidékfejlesztés
A képviselők ellenzik, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására.
Végrehajtás
Az EP – mindenekelőtt azért, mert a tagállamoknak még nemzeti programjaikat is el kell készíteniük – túl rövidnek tartja az új jogszabály életbe léptetésére az Európai Bizottság által tervezett határidőt, és 2008. augusztus 1-je helyett 2009. augusztus 1-jei kezdést javasol.
Eljárás
A parlament korábban, 2007 februárjában már elfogadott egy véleményadó (saját kezdeményezésű) jelentést a borreformról. Most maga a jogszabálytervezet került a képviselők elé. Az EP-nek ezen a területen nem együttdöntési, hanem ennél gyengébb, konzultatív szerepe van. Ez azt jelenti, hogy kötelező kikérni a parlament véleményét (enélkül nem lehet elfogadni a jogszabályt), ez azonban a Tanácsra nézve nem kötelező.
Az agrárminiszterek tanácsa várhatóan 2007. december 17-19-ei ülésén dönt véglegesen a borreform részleteiről.
Magyar felszólalók
A kedd délelőtti vitában a néppárti Glattfelder Béla azt mondta, egyetért a reformtervek kiindulópontjával: a borágazat jelenlegi rendtartása fenntarthatatlan, a lepárlási támogatásokat meg kell szüntetni, az így keletkező felesleg megszüntetéséhez pedig ki kell vágni az ültetvények jelentős részét. Szerinte azonban ez csak úgy valósítható meg igazságosan, ha ott támogatják az ültetvények kivágását, ahol a felesleget termelték. Glattfelder úgy vélte, ezzel szemben „a felesleget nem termelő tagországokra, régiókra igazságtalanul nagy terhet ró ez a reform”.
A képviselő azt mondta, Magyarországon az ültetvények mintegy tizedét kivágták az uniós csatlakozás óta, ráadásul „nem, hogy nem termelünk felesleget, hanem nettó importőrré váltunk”. Glattfelder elfogadhatatlannak tartotta, hogy Magyarországon csökkennének az ültetvénykorszerűsítési támogatások. A képviselő szerint erre megoldást nyújt az EP javaslata, hogy „egyetlenegy tagállamban se lehessen kevesebb a korszerűsítési támogatás, mint amennyi a 2007-2008-as évben volt”. A politikus támogatta a melléktermékek kötelező lepárlására vonatkozó szabályok eltörlését.
Tabajdi Csaba (szocialista) szerint „rengeteg kérdés van, mert nyilvánvaló, hogy ez a reform elengedhetetlenül szükséges, de ezt a reformot a legszegényebb bortermelő régiók kárára hozzák létre”. A képviselő azt mondta, a javasolt elosztási rendszer „káros az új tagállamok számára, diszkriminatív, azokat jutalmazza ez a borreform, akik eddig lepárlásra termeltek rossz minőségű bort, mert a pénzüket ugyanúgy megkapják”.
Tabajdi szerint a „parlament jó irányba mozdult el Az lehetne a végső kompromisszum, hogy kétharmad a terület és a mennyiség, egyharmad pedig a történelmi referencia”. A politikus úgy vélte, nagyon hasznos, hogy a jövőben is lehetőség lesz a cukrozásra az alkoholtartalom fokozására. „A marketing rendkívül fontos dolog, de ezt az unión belül is biztosítani kell” – tette hozzá Tabajdi.
Harangozó Gábor (szocialista) üdvözölte, hogy „a javaslat továbbra is lehetővé teszi a cukorral való alkoholtartalom növelését azokon a területeken, ahol ez hagyományosan alkalmazott módszernek minősül”. A képviselő azt mondta, „az új tagállamokban, így Magyarországon is jó borok vannak, jellemzően nem termelünk felesleget. Ha egy bornak jó a minősége, akkor mindegy, hogy cukor hozzáadásával készült-e vagy sem”.
A politikus szerint „különösen fontos a marketing szerepe, a nagyobb nemzeti költségvetési keretek kiadása a szerkezetváltást elősegítő beruházások megvalósítása érdekében, különösen az új tagállamokban”. „Éppen ezért nem tudjuk elfogadni azt a javaslatot, hogy a történelmi bázisú elosztás kiemelt szerepet kapjon a nemzeti borítékok kialakításában, ami egyébként diszkriminációhoz vezet, miközben főleg a túltermelésért felelős országoknak kedvez” – fogalmazott Harangozó.
