Nem változtatott hitelkártya termékeit népszerűsítő, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas hirdetésein az emiatt korábban elmarasztalt OTP Bank Nyrt., ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 200 millió forintos bírságot rótt ki a visszaesőnek számító pénzintézetre.
A versenyhatóság piactisztító vizsgálatsorozatot folytat a hitelkártyát kibocsátó bankoknál, hogy visszaszorítsa a megítélése szerint káros hirdetési gyakorlatukat. Ennek újabb állomásaként az OTP Bank mellett a Magyar Cetelem Bank Zrt-t is elmarasztalta a GVH. Utóbbi pénzintézet 8 millió forintos bírságot kapott.
A GVH először 2006 tavaszán indított eljárást az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank 2003 októberétől kezdve nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 2006. szeptemberének végén 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. A bank bíróság előtt megtámadta a GVH döntését, ám első fokon a Fővárosi Bíróság elutasította a keresetét. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy az elmarasztaló GVH határozat ellenére az OTP nem változtatott a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatán, ezért a versenyhatóság 2007. júliusában úgy döntött, hogy ismét eljárást indít a pénzintézet ellen. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az OTP 2006 októbere óta továbbra is megtévesztő módon népszerűsíti a hitelkártyáit, ezért a GVH 2007. november 29-én ismét megbírságolta a bankot. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság súlyosító körülményként értékelte, hogy az OTP a hitelkártyákkal kapcsolatos, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartása miatt már kapott bírságot és ezen kívül korábban még háromszor marasztalta el fogyasztók megtévesztése miatt. A GVH eljárásai során mindenkor az előre meghatározott és nyilvánosságra hozott, a fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó alapelvei szerint jár el. Bírságolási gyakorlatában pedig a GVH elnökének és a GVH Versenytanács elnökének ugyancsak korábban nyilvánosságra hozott közleményében foglaltakat követi.
Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében. A vizsgálatsorozat során a GVH eljárás alá vonta a Cetelem Bankot is, mert úgy ítélte meg, hogy ez a pénzintézet sem ad megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek hitelkártyáival kapcsolatban. A jogsértés miatt a Cetelem Banknak 8 millió forint bírságot kell fizetnie. Eddig a most lezártakon túl a K&H 15 millió, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank 2 millió a Raiffeisen Bank 9 millió, a Budapest Bank pedig 12 millió forint bírságot fizetett. A GVH piactisztító vizsgálatsorozata tovább folytatódik, azonban a versenyhatóság a területen szerzett eddigi tapasztalatai alapján okkal feltételezi, hogy a bankok a jövőbeni gyakorlatukban tekintettel lesznek a döntéseiben megfogalmazott elvárásokra.
A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles, a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege)
Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad („akár x napig kamatmentes”), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.
A fentieket szükségességét támasztják alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik felmérésének megállapításai is, amelyek szerint a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel, nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha a meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést, a pénzügyi intézmények számos ügyféltájékoztató anyagban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, azonban a tájékoztatás módja fogyasztóvédelmi szempontból aggályos. Nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen” ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően, az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy amennyiben nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész, a kamatmentes periódus működésének megismerése az általános szerződési feltételekből vagy egyéb dokumentumokból meglehetősen bonyolult.
( Vj-113/2007., illetve Vj-79/2007.sz. ügyek)
