Javaslat a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület létrehozására

A feketegazdaság elleni határozott és hatékony fellépés érdekében, az új rend programjának megvalósítása jegyében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és a „Új rend és szabadság” programért felelős kormánybiztos javaslatot tett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozására a Kormány javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokkal felruházott testületeként.

A HENT az eredményes, távlati célokat előmozdító együttműködés megvalósítására hivatott az állami szervek és a társadalmi, illetve gazdasági érdek-képviseleti szervezetek között a szellemi tulajdon védelme területén. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére felálló testület célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében, többek között tevékenyen vesz részt hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában.

A HENT elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter, elnökhelyettese a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, tagjait pedig a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek és a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek adják.

A szellemi tulajdonjogok megsértésének hazai aránya határozott lépéseket, következetes és összehangolt intézkedéseket sürget a jogérvényesítés területén a hamisítási tevékenységgel szemben. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése állami intézményrendszerének szerteágazó jellege és az intézmények közjogi minőségében fennálló különbözőségek ugyanakkor egyfelől megnehezítik a hamisítás elleni célzott és hatékony küzdelemhez szükséges információáramlást, másfelől pedig ellehetetlenítik az európai és a nemzetközi színtéren egyre inkább megkövetelt  statisztikai adatokkal is alátámasztott  számadást a jogérvényesítés hazai helyzetéről. A feladat- és hatáskörök megosztottsága azt is eredményezi, hogy a jogérvényesítésben érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, üzleti körök sincsenek abban a helyzetben, hogy a jogérvényesítéssel kapcsolatban megfogalmazott elvárásaikat koncentráltan közvetíthessék a kormányzati döntéshozók felé, továbbá – kijelölt kormányzati fórum hiányában – együttműködési készségük és partnerségi felajánlkozásuk sem képes hatékony cselekvéssé formálódni.

A HENT létrehozása kifejezi, hogy Magyarország – a feketegazdaság elleni küzdelem részeként – elkötelezett a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása iránt. Ez nemcsak a hazánkban működő vagy ide importáló vállalkozások számára lenne megnyugtató, hanem előmozdítaná a működőtőke-beáramlást, erősítené a befektetői bizalmat és Magyarország kedvező nemzetközi megítélését is a jogérvényesítés terén. A HENT megfelelő fórumot biztosítana ahhoz is, hogy Magyarország a jogérvényesítés terén fennálló európai közösségi kötelezettségeinek eleget tehessen.

A HENT által előirányzott intézkedések a szellemi tulajdonjogok védelmének megerősítése útján előmozdítják az innovációt és növelik a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – versenyképességét. A hatékony jogérvényesítési mechanizmusok és a jogsértések elleni határozottabb fellépés lehetősége ösztönzőleg hat a szellemi tulajdonjogi védelemre alkalmas műveket, műszaki alkotásokat létrehozó szerzőkre, feltalálókra is. A jogérvényesítés hatékonyabbá válásával a feketegazdaság aránya csökken, ami együtt jár a költségvetési bevételek növekedésével, a foglalkoztatás kifehérítésével, a hamisításból származó illegális jövedelem bűncselekményekbe való visszaforgatásának megakadályozásával. A jogérvényesítés hatékonyabbá válása biztosítja a fogyasztók fokozottabb védelmét, így elősegíti különösen, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról. A jogérvényesítés eredményessége a kulturális ipar megerősödését és a kulturális sokféleség megőrzését is magával hozza.

A HENT feladat- és hatásköre a következőket foglalná magában:

• a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában való közreműködés;

• a szellemi tulajdonjogok érvényesítésében érintett állami szervek, társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek jogérvényesítéssel összefüggő tevékenységének támogatása, a közös fellépés elősegítése;

• hamisítás elleni cselekvési tervek kidolgozásában való közreműködés és e cselekvési tervek, valamint a hamisítás elleni nemzeti stratégia végrehajtásának támogatása;

• tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, illetve végrehajtásuk figyelemmel kísérése;

• a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzésében való közreműködés;

• védjegy- és formatervezésiminta-adatbázis létrehozásában és működtetésében való közreműködés a rendőrség és a vám- és pénzügyőrség jogérvényesítéssel összefüggő feladatainak támogatására;

• a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabály-alkotási és szabályozási tevékenység javaslatokkal történő segítése, előmozdítása;

• a nemzetközi mértékadó gyakorlat összegyűjtése és javaslattétel a hazai adaptációra;

• a hamisítás elleni fellépés terén a nemzetközi szakmai együttműködés elmélyítése.

1. A szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések által leginkább érintett ágazatok – nem fontossági sorrendben – a következők: óraipar, dohányipar, gyógyszeripar, kozmetikai ipar, repülőgép- és autóalkatrészek gyártása, játékipar, zeneipar, filmipar, videogyártás és szoftveripar, fogyasztói elektronika, bőripar, cipőipar és könyvkiadás.

A hamisítás, illetve a kalóztevékenység nagyságára vonatkozóan különböző becslések léteznek. Az International Chamber of Commerce legfrissebb, 2007. évi becslése szerint az üzleti szféra teljes vesztesége évi 600 milliárd US dollár. A Business Software Alliance a szoftverkalózkodás költségét évi 12 milliárd US dollárra becsüli. Az Európai Unió egyes becslések szerint az elmúlt 10 évben több mint 100 ezer munkahelyet veszített el a hamisított termékek kereskedelme következtében. A Centre for Economics and Business Research ennél magasabbra, 17 ezerre becsüli az évi munkahelyveszteséget, ami az összesített GDP-t évente közel 8 milliárd euróval csökkenti.

Az Európai Bizottság 1999-ben végzett felmérése szerint az Európai Unióban a hamisított áruk aránya a gépjárműalkatrész-gyártás területén 5–10%, a videogyártás területén 15%, a szoftveriparban 39%, a textiliparban 10–16%, a ruházati iparban 20%, a zeneiparban 15%, a filmiparban 16% volt az ezredfordulón.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2005-ben az európai vámszervek 26 ezer esetben 75 millió darab hamis árucikket foglaltak le, amelyből több mint 10 millió volt a ruházati cikk, és több mint 5 milliót tett ki az élelmiszerek és az italok mennyisége. A lefoglalt hamis áruk 60%-a Kínából származott. 2006-ban a lefoglalt áruk mennyisége 250 millió darabra nőtt, amelyre a hatóságok több mint 36 ezer intézkedés alkalmával bukkantak rá. A lefoglalt termékeken belül egyes árucikkek aránya lényegében nem változott, de a hamisítványoknak immár 86%-a érkezett Kínából.

Az OECD 35 országra kiterjedő felmérése szerint a vámszervek által lefoglalt hamisított áruk értéke 2005-ben 768 millió US dollár volt. A hamis áruk aránya a ruházati iparban (30,6%) és a villamos gépiparban (26,8%) volt a legmagasabb.

2. A szellemi tulajdonjogok megsértése számos kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatással jár. Ezek közé a következők tartoznak:

• a jogsértő termékek elveszik a piacot a jogtiszta termékek gyártói elől, ami számukra értékesítési bevételkiesést jelent. Az EU-ban a ruházati szektorban az elmaradt bevételek 1266 millió euróra rúgtak, a kozmetikai ágazatban a bevételek elmaradása meghaladta az 550 millió eurót, a játékok és sportcikkek esetében a 625 millió eurót, a gyógyszeripar pedig közel 300 millió eurós veszteséget könyvelhetett el a jogsértések következtében az ezredfordulón;

• a jogtiszta termékek gyártóinál elkönyvelt piacvesztés vagy piaczsugorodás a munkahelyek számának csökkenését eredményezi. Az európai gépjármű-alkatrészgyártás területén 30 ezer munkahely veszett el, és hasonló volt a munkahely-veszteség nagyságrendje az európai audiovizuális iparban és a textiliparban is;

• az állami költségvetés adó-, vám- és illetékbevételektől esik el. Az EU tagállamai az ezredfordulón például a hangfelvételek ágazatában 100 millió euró áfabevételről voltak kénytelenek lemondani;

• a jogérvényesítés költségei növekednek;

• a jó hírű termék külföldi gyártója számára kevésbé vonzó befektetési terepet jelent az az ország, ahol virágzik a kalóztermékek gyártása és gyenge a jogérvényesítés, ami hozzájárulhat a közvetlen külföldi tőkebefektetések csökkenéséhez;

• kárt szenvedhet az eredeti termék goodwill-je;

• aláássa az innovációt és a gazdaság versenyképességét, veszélyezteti a kulturális sokféleséget, a kulturális ipar fennmaradását;

• a hamisított termékek adott esetben veszélyt jelenthetnek a fogyasztók egészségére;

• a hamisítás – azzal, hogy a szervezett bűnözés egyre meghatározóbb megjelenési formájává válik – fenyegeti a közrendet és a közbiztonságot.

A hamisítás gazdasági-társadalmi hatásairól a következő táblázat nyújt összefoglaló áttekintést:

HATÁSTERÜLET / FONTOS HATÁSOK MEGNEVEZÉSE

A JOGOSULTRA GYAKOROLT HATÁSOK

• Értékesítés volumene: A jogsértő termékek miatt csökken a jogtiszta termékek értékesítésének volumene. (A hamisított termékek elvonják a fizetőképes keresletet a jogtiszta termékek elől a piacon.)

• Árak: Alacsonyabb árak a másodlagos piacon és/vagy hasonló termékek növekvő termelése árcsökkentésre irányuló nyomást okoz az elsődleges piacon.

• Költségek: A hamisítás és a kalóztevékenység felderítése, a tudatosságnövelő kampányok, a jogi eljárások, a kalózellenes csomagolás és elosztás megnövelik a jogosultak költségeit.

• Márka és márkaérték: Az elsődleges piacon a hamisítás negatív hatást gyakorolhat a márkára, mivel a hamisított termék minősége általában átlagon aluli; a márka felhígítása csökkentheti a márka kelendőségét.

• Cégszintű innováció: A gyenge szellemitulajdon-védelem negatívan hat a K+F befektetésekre.

A FOGYASZTÓRA GYAKOROLT HATÁSOK

• Minőség: A hamisítás és a kalózkodás tárgyát képező termékek gyakran gyenge, átlagon aluli minőségűek.

• Árak: A hamisítás és a kalózkodás tárgyát képező termékek ára a másodlagos piacon általában az eredeti cikkek áránál alacsonyabb.

• Egészség, biztonság: A hamisított termékek gyakran gyenge minőségűek, és ez bizonyos termékkategóriák (pl. gyógyszerek, élelmiszerek) esetében komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

KORMÁNYZATRA GYAKOROLT HATÁSOK

• Bevételek: A legtöbb esetben a hamisítás és a kalóztevékenység rejtett, valamint tilalmas volta miatt adóbevétel-kiesést is okoz, ami miatt csökkenhet az állami pénzügyi erőforrások nagysága.

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK

• Növekedés és kereskedelem: A vállalati innováció alacsonyabb szintje a gazdasági növekedés lassulását idézheti elő, aminek következtében csökken a jólét. A szellemi tulajdonjogok megsértésének összesített hatása a növekedésre és a kereskedelemre bizonytalan.

• Foglalkoztatottság: A hamisítás és a kalózkodás eredménye lehet a foglalkoztatottság eltolódása a szellemi tulajdonjog jogosultja által fenntartott munkahelyekről más, feltehetően bizonytalanabb munkahelyekre.

• Bűnözés: A hamisítás és a kalózkodás magas jövedelmezőségi szintje, valamint e tevékenységek szervezett bűnözéssel való erős összefonódása előmozdítja a bűnözést és a korrupciót.

• Fejlődő gazdaságok: A fejlett országok jogosultjai szellemi tulajdonjogának megsértése elősegítheti ugyan a gazdasági aktivitást és fejlődést, de az ebből adódó előnyöket ellensúlyozza a közvetlen külföldi befektetések alacsonyabb volumene, a külföldi technológia-transzfer mérséklődése és a kereskedelmi partnerekkel való konfliktusok növekedése.

3. A legjelentősebb magyarországi ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2006. évi jelentése szerint a szürkegazdaság nagysága eléri a GDP 15–20%-át. Számos területre kiterjed, így többek között a szellemi tulajdon elleni bűncselekményekre (szerzői jogokat, illetve védjegy- és szabadalmi jogokat sértő bűncselekmények), vám- és jövedéki bűncselekményekre (termékhamisítás, csempészet). Ékes példaként szolgál erre a dohánypiac, ahol 20%, illetve a parfümpiac, ahol 50% a hamis termékek aránya, de szinte nincs olyan iparág, amely ne szenvedne az illegális gazdaságtól mint versenytárstól (szoftveripar, elektronika, járműipar, könnyűipar, gyógyszeripar).

4. Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala (a továbbiakban: USTR) évente készít jelentést a kereskedelmi partnereknek minősülő országok (köztük Magyarország) szellemitulajdon-védelmi helyzetéről (Special 301 Report); a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében a szellemi tulajdonjogok megsértésében élen járó országokról pedig – rövid értékelésekkel ellátott – listákat vezet. Az ún. Priority Watch List-re a szellemi tulajdon védelmével, az ezzel összefüggő jogérvényesítéssel és a piacra jutással kapcsolatosan – az USTR megítélése szerint – súlyos hiányosságokkal küzdő országok kerülnek, a Watch List pedig a problémás, de a Priority Watch List-re nem kerülő országok jegyzéke.

Magyarország évek óta – így 2007-ben is – szerepel az ún. megfigyelni kívánt országok listáján (Watch List), többek között Kanadával, Olaszországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Romániával egyetemben. A legfrissebb jelentés Magyarország esetében az internetes szerzői jogsértéseket, a gyenge bírósági jogérvényesítési hatékonyságot (elhúzódó eljárások, enyhe ítéletek) és a határellenőrzés hiányosságait emeli ki. Mindemellett a jelentés tartalmazza azt is, hogy „a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő problémák tekintetében az Egyesült Államok tárcaközi operatív testület (Inter-Ministerial Task Force) felállítását ajánlja Magyarországnak, amelyben a kormányzati képviselők és magánszektor képviselői egyaránt részt vesznek.”

A USTR részére is javaslatot tevő amerikai egyesült államokbeli szerzői jogi érdek-képviseleti szervezet, az International Intellectual Property Alliance (IIPA) adatai szerint a szerzői jogok megsértése hazánkban a szoftver-, a film-, a lemezipar és a könyvkiadás területén bontakozott ki a legerőteljesebben. A 2007 elején közreadott 2006. évi jelentés szerint a magyar üzletiszoftver-piac 42%-át, a szórakoztatószoftver-piac 40%-át és a lemezpiac 35%-át kalóztermékek tették ki. A jelentés a filmpiac tekintetében nem tartalmazott 2006-os adatot; a 2005. évben a kalózfilmek aránya 73% volt. A jelentés a hamisításból származó kereskedelmi veszteséget (bevétel-elmaradást) 2005-ben 173 millió US dollárra, 2006-ban pedig – a filmekre és szórakoztató szoftverekre vonatkozó mennyiségi adatok nélkül – 78 millió US dollárra becsülte.

5. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) közlése szerint a filmipar az elmúlt évben 6 milliárd Ft bevételtől esett el a kalóztevékenység következtében, ami a nettó forgalom 20%-át teszi ki. Az egy főre vetített „veszteséglistán” Magyarország – Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia után – a negyedik helyet foglalta el. A jogvédő szervezetek szerint Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz DVD-ből hét nem eredeti. A magyarországi jogvédő szervezetek becslése szerint a szerzői jog megsértése miatt az érintett iparágakban évente nagyságrendileg 100 milliárd Ft kár éri az országot.