A parlament által hétfőn elfogadott, 2008-tól hatályos adótörvény módosítások az adózók számára kedvező és hátrányos változásokat egyaránt hoznak.
A változtatás következtében az szja-kulcsok nem változnak, módosul azonban az adójóváírás rendszere. A kiegészítő adójóváírás megszűnik. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felső értéke azonban 9 ezerről 11,340 forintra emelkedik, és évi 1,250,000 és 2,762,000 forint között fut ki.
Módosulnak egyes kedvezmények: megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, a lakások átruházásából származó jövedelem ugyanakkor rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles.
Az eredeti javaslatban nem szerepelt, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) javaslatára azonban a parlament elfogadta, hogy az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatára a hideg élelmiszer esetében 6 ezer, a meleg étel esetében 12 ezer forintra emelkedjen, az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára pedig a mindenkori minimálbér 30 százaléka legyen.
Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes értékhatára a minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára emelkedik és az előbbiekbe visszamenőlegesen is be lehet fizetni három hónapig.
A társadalombiztosítás terén is lesznek változások. A járulékterhek nem változnak, a járulékbevétel megoszlása viszont módosul az alapok között.
A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék marad, ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 21-ről 24 százalékra nő, az egészségbiztosítási járulék pedig 8-ról 5 százalékra csökken. Az egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 5-ről 4 százalékra, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 3-ról 1 százalékra mérséklődik.
A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 százalékponttal emelkedik, a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak esetében 9,5, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében 1,5 százalékra. A magánnyugdíjpénztári tagok által fizetendő tagdíj mértéke 8 százalék marad.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 7-ről 6 százalékra csökken. A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig 3-ról 2 százalékra csökken.
A társasági adó körében a fejlesztési tartalékképzés korlátja az adózás előtti eredmény 25 százalékáról 50 százalékára emelkedik, ami főleg a kis- és közepes cégek számára örvendetes, az 500 millió forintos korlát ugyanis nem változik.
Az egyéni és társas vállalkozások számára kedvező változás, hogy az adóalap első 5 millió forintja helyett az első 50 millió forintig adózhatnak kedvezményes 10 százalékos kulccsal. Ennek azonban számos – egyebek között a foglalkoztatással összefüggő – feltétele van.
A vállalkozók – az adózás rendjéről szóló törvény módosításának köszönhetően – ezután csak akkor veszítik el kedvezményre való jogosultságukat, ha nettó adótartozásuk van.
A társasági adóval kapcsolatos módosítások közül a képviselők “kilőtték” a banki céltartalék megadóztatására vonatkozó kormányjavaslatot, amitől tízmilliárd forintos nagyságrendű bevételt vártak. A kormány azonban Veres János pénzügyminiszter szerint a jövőre készülő új adócsomag részeként újra előveszi a témát.
Nem fogadták el a képviselők a kisadók összevonását kezdeményező kormányjavaslatot sem. A kormány a bürokráciát szerette volna csökkenteni a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az innovációs járulék új adónembe, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulásba (efeho) történő összevonásával, ám az OÉT és az érintettek hevesen ellenezték ezt.
Hétfőn eldőlt az is, hogy 2009-től a helyi építmény- és telekadózásban a számított értékalapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület vagy korrigált forgalmi érték alapú adózást. Az adó maximális mértéke lakóingatlan esetén 0,5, egyéb építmény és telek esetén 1,5 százalék lesz.
Megmarad a luxusadó is, amelyet 2008-tól már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A luxusadó mértéke nem változik: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintot meghaladó része után.
Az adózás rendjéről szóló törvény sok ponton módosult, számos egyszerűsítésre és könnyítésre került sor. Például az adóigazolás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében szigorodnak az ellenőrzési szabályok és a szankciók.
Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre az adóelkerülésre létrejött vállalkozások kiszűrése érdekében. Az APEH be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély adózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra emelkedik.
A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén egységesen 1 millió forintig terjedő bírság szabható ki. A törvénysértő alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kiróni.
