Az Európai Parlament következő plenáris ülésén voksolnak a képviselők a schengeni térség – többek között Magyarországra történő – kiterjesztésének jóváhagyásáról. Felszólal Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke.
A parlament szavaz Schmitt Pálnak a sport oktatásban játszott szerepéről szóló, valamint Hegyi Gyulának a génmódosított szervezetekkel foglalkozó jelentéséről. Téma lesz a talajvédelem, a légi közlekedés kibocsátáskvóta-kereskedelme és Európa szerepe a globalizáció korszakában.
A képviselők hétfőn az egyperces felszólalások után Schmitt Pál jelentésének megvitatásával kezdik az ülésszakot. A képviselő a sportnak az oktatásban betöltendő szerepéről írt. Ezt követően többek között a talajvédelemről (Gutiérrez-Cortines- és Prodi-jelentés) és a légi közlekedésnek a gázkibocsátási kvótakereskedelmi rendszerbe történő bevonásáról (Liese) lesz szó.
Kedden reggel az Európai Bizottság 2008-as jogalkotási és munkaprogramjáról vitáznak a képviselők.
Kedd délben szólal fel az EP-ben Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök.
Délután a schengeni egyezmény alkalmazásának a 2004-ben csatlakozott országokra – így Magyarországra – történő kiterjesztésének (Coelho) vitáját tartják.
Ezután az európai szinten működő pártok finanszírozása (Leinen), és az EP petíciós bizottságának jelentése (Iturgaiz Angulo) lesz napirenden.
Szerda reggel arról folytatnak vitát a képviselők, hogyan lehet sikeres Európa a globalizáció kihívásai közepette.
Délben vita nélkül szavaznak Hegyi Gyula jelentéséről, amely a génmódosított szervezetek szabályozásáról szól. Ugyancsak ekkor voksolnak az EU és Oroszország viszonyát taglaló állásfoglalásról.
Délután többek között a Balin tartandó klímavédelmi konferenciával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg a képviselők, és szóba kerül az EU szomszédságpolitikája (Obiols i Germa – Tannock) is. Szerda este tartják az Ukrajna és az EU közötti gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó jelentés, (Zaleski), valamint a szerzői jogokkal kapcsolatos szóbeli kérdés vitáját.
Schengenről szavaz az EP
Az Európai Parlament szerdán szavazhatja meg Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés többek között a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.
November 13-án, kedden, délután 3 órakor tartja az EP a schengeni övezet kibővítéséről szóló plenáris vitát, a képviselők szerdán délben pedig elfogadhatják a parlament véleményét rögzítő Coelho-jelentést.
Ezzel egy újabb formai feltétel teljesül ahhoz, hogy Magyarországgal együtt összesen kilenc uniós tagország (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta.) csatlakozhasson az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bővülő schengeni övezethez.
EP: konzultációs jelentés és állásfoglalás
Ezen a területen az Európai Parlamentnek konzultációs joga van. Eszerint a jogszabály megszületésének feltétele, hogy a parlament véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az EP tehát most formailag a saját véleményét összefoglaló jelentésről szavaz.
Korábban, november 8-án az uniós tagállamok bel-, illetve igazságügy-miniszterei is megállapították, hogy a kilenc ország felkészült a bővítésre, így – a parlamenti vélemény elfogadása után – a Tanács december 6-7-én végleg jóváhagyhatja, hogy 2007. december 21-étől megszűnjön a belső ellenőrzés a szárazföldi és vízi határokon. A repülőtereken 2008. március végén lépnek életbe hasonló szabályok.
A jogalkotás szempontjából elengedhetetlen konzultációs jelentés elfogadása mellett az EP várhatóan egy állásfoglalást is elfogad, amelyben a képviselők gratulálnak ahhoz, hogy a most csatlakozó államok rövid idő alatt képesek voltak felkészülni a schengeni bővítésre. Az EP emellett sürgeti a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) mielőbbi teljes bevezetését.
Magyarország felel a keleti határ 15 százalékáért
Az EP jelentéstervezete csak minimális, technikai jellegű változtatást javasol. (A parlament egyébként formailag a hozzá megküldött, eredeti javaslatban szereplő, év végi Schengen-bővítést fogja jóváhagyni, ez azonban nem lesz akadálya a december 21-ei határnyitásnak.)
A jelentéstevő Carlos Coelho (néppárti, portugál) az általa írt indokolásban sorra veszi a Schengenhez csatlakozó államokat. Magyarország esetében figyelmeztet: „ez az ország komoly kihívással néz szembe, hiszen a Schengen-övezet jövendő közép-keleti határának mintegy 15 százalékáért válik felelőssé”.
A jelentéstevő dicsérően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szakértelméről, a légi határok őrzésének szervezését pedig a legjobb példák közé sorolja. A rendőrségi együttműködés és a nemzetközi információcsere szempontjából a Hegyeshalom-Nickelsdorf közös határállomás a legjobb gyakorlatot valósítja meg – véli Coelho.
A jelentéstevő emlékeztet: korábban problémák akadtak a SIS-rendszer alkalmazásával, az októberi magyarországi ellenőrzések alapján azonban már elmondható, hogy a rendszer hatékonyan működik az egész országban, és a munkatársakat is megfelelően kiképezték.
Coelho kritizálja ugyanakkor a magyar vízumkiadás gyakorlatát: szerinte a biztonsági kockázatok, a vízumigénylők számához képest kevés személyes interjú, valamint az alacsony elutasítási arány a magyar jogszabályok átalakítását teszik szükségessé.
Határnyitási ünnepségek
A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke, valamint José Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton. A helyszínek: a Baltikum, a cseh-német-lengyel, valamint az osztrák-magyar-szlovák határ, valamint az Olaszország és Szlovénia közötti határszakasz.
Háttér
A schengeni övezetben – amelyhez az Egyesült Királyságon, Írországon, valamint az idén csatlakozott Románián és Bulgárián kívül az összes EU-ország tartozik (Norvégia és Izland pedig társult tag) – megszűnik a belső határellenőrzés (ezt rendkívüli esetben, ideiglenesen lehet csak visszaállítani). A terület külső határain az unió rendőrségi- és igazságügyi együttműködésében meghatározott szabályok szerint folyik a beutazás, a bevándorlás ellenőrzése. Az övezethez tartozó államok csatlakoznak az együttműködést segítő schengeni információs rendszerhez is.
A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni egyezményt 1985-ben, a schengeni végrehajtási egyezményt pedig 1990-ben írták alá. A két dokumentum 1995-ben lépett hatályba, az együttműködésben (akkor) résztvevő tagállamok között tehát azóta szűnt meg a belső határellenőrzés.
Magyarország hét szomszédja közül most három – Ausztria, Szlovákia és Szlovénia – irányában szűnik meg az állandó határellenőrzés.
