A terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység miatt elrendelt vagyonbefagyasztás intézményének megteremtéséről szól az a törvényjavaslat, amelynek általános vitáját kedden (november 6.) folytatta le az Országgyűlés.
Takács Albert igazságügyminiszter arról beszélt, hogy a terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység miatt elrendelt korlátozó intézkedések hagyományos eszközei, így az államokkal szembeni gazdasági szankciók, vagy egyes személyek beutazásának megtiltása mellett az utóbbi években előtérbe került a vagyonbefagyasztás intézménye.
A vagyonbefagyasztás azt jelenti, hogy a meghatározott természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásait és pénzügyi eszközeit adminisztratív módon, egy esetleges büntetőeljárástól függetlenül fagyasztják be, anélkül, hogy ez a vagyontól történő megfosztást is magában foglalná.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 1999. óta számos határozatában kötelezte a tagállamokat diktatórikus rezsimek, háborús bűnösök, illetve terrorizmussal érintett személyek, szervezetek javainak befagyasztására, és az Európai Unió is megalkotta saját erre vonatkozó szabályozását a 2001. szeptemberi terrortámadások nyomán.
Magyarország szintén 2001-ben vezetett be hasonló szabályozást, viszont az uniós csatlakozásig teljes mértékben hiányzott minden jogi alap az ENSZ és az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtásához. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis szigorúan azt az álláspontot képviselte, hogy a 2001-es törvény, amelyet a szeptember 11-i támadásokat követő rendkívüli helyzetben fogadtak el, alkotmányossági problémákat vet fel: alapvető jog korlátozására ad ugyanis lehetőséget kormányrendeleti úton, noha az alkotmány értelmében ez csak törvényben történhetne.
Az javaslat előterjesztése szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozással a szóban forgó közösségi jogi aktusok a hazai jog részévé váltak, és ezzel elméleti síkon részben megoldódott a kérdés, de korántsem teljes mértékben, ugyanis a teljes körű vagyonbefagyasztásra a magyar jog szerint jelenleg csak büntetőeljárás keretében van lehetőség.
Például Oszama bin Laden ellen Magyarországon nem folyik büntetőeljárás, ezért, hacsak valamely külföldi állam bűnügyi jogsegély keretében nem fordul hozzánk ilyen megkereséssel, bin Laden nálunk található vagyontárgyai nem eshetnek semmilyen korlátozás alá – szerepel a javaslat indoklásában.
A mostani törvényjavaslat egy törvényi szintű átfogó formulára tesz javaslatot a jogszabályi rendezéshez, és ennek során, tekintve, hogy az adminisztratív vagyonbefagyasztás eddig idegen volt a magyar jogtól, egy új jogintézményt hozna létre, amelynek végrehajtását a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe utalja.
