November 6-án kerül sor a Bertelsmann AG és a SONY nemzetközi médiavállalkozások összefonódásának ügyében hozott ítélet megsemmisítése iránt benyújtott kereset elbírálására. November 7-én az Elsőfokú Bíróság ítéletet hirdet a Németország és a Bizottság között vitássá vált nemzeti kiosztási tervről.
November 8-án a Gintec ügyben ítélet várható azzal kapcsolatban, hogy lehet-e a fogyasztók kikérdezésének eredményére támaszkodva, illetve sorshúzással kombinálva gyógyszereket reklámozni. Dönt továbbá a bíróság a Bizottság és Csehország között vitássá vált 2002/98/EK rendelet átültetésével kapcsolatos hiányosságok és a T-194/04 Bavarian Lager kontra Bizottság ügyekben is.
C-413/06 P Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala
2004. január 9-én a Bertelsmann AG és a Sony nemzetközi médiavállalkozások olyan összefonódási tervről értesítették a Bizottságot, amelynek keretében három új – együttesen Sony BMG-nek nevezett – társaságban szándékozták egyesíteni a nemzetközi tevékenységüket (kivéve a Sony tevékenységeit Japánban) a zenei hangfelvételek terén.
2004. május 24-én a Bizottság kifogásközlést küldött az összefonódásban részt vevő feleknek, amelyben ideiglenesen úgy határozott, hogy a bejelentett ügylet összeegyeztethetetlen a közösségi joggal, mivel – többek között – kollektív erőfölényt erősít meg a zenei hangfelvételek piacán. A felek meghallgatása után azonban a Bizottság 2004. július 18-án hozott határozatában mégis összeegyeztethetőnek ítélte az összefonódást a közösségi joggal.
2004. december 3-án az Independent Music Publishers and Labels Association (Impala), egy 2500 független zenekészítő társaságot tömörítő nemzetközi szövetség, amely részt vett a Bizottság előtti eljárásban is, a Bizottság határozatának megsemmisítését kérve keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz. Az Impala ez irányú kérelmének helyt adva az Elsőfokú Bíróság az ügyet gyorsított eljárással intézte.
2006. július 13-án meghozott ítéletben az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottságnak a Sony BMG létrehozását engedélyező határozatát. Az ítélet szerint a Bizottság nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon sem azt, hogy az összefonódás létrejötte előtt nem állt fenn kollektív erőfölény a hangfelvételek piacán, sem pedig azt, hogy az összefonódás nem fog ilyen kollektív erőfölénynek a létrejöttéhez vezetni.
A Bertelsmann és a Sony a jelen eljárásban az Elsőfokú Bíróság ítéletének megsemmisítését és az Impala az összefonódásuk ellen benyújtott keresetének az elutasítását kérik az Európai Bíróságtól.
C-374/05 Gintec
A Gintec gyógyszerforgalmazó cég 2000 májusában ginszengből (egy gyógynövényfajta) készült gyógyszertermékét egy a fogyasztók kikérdezésével végzett vizsgálat eredményére hivatkozva reklámozta. A vizsgálat kimutatta, hogy a termék fogyasztóinak nagy része elégedett a termékkel és hogy a megkérdezettek hosszú távon is a termék fogyasztói kívánnak maradni. Emellett a Gintec a termék fogyasztói számára sorshúzást szervezett, melyen való részvétel feltételéül egy formanyomtatvány kitöltését, valamint a termék csomagolásának visszaküldését állította. Egy gyógyszeripari vállalakozásokból álló versenyvédelmi egyesület (a Verband Sozialer Wettbewerb) bírósági eljárást indított a Gintec reklámozási gyakorlata miatt, arra hivatkozva, hogy a német jog tiltja a fogyasztók ajánlásaival, köszönőleveleivel stb. támogatott gyógyszerreklámozást, valamint a gyógyszerreklámozás sorshúzással való kombinálását. Az ügyben fellebbviteli bíróságként eljáró Bundesgerichtshof megállapította, hogy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2004/27/EK irányelv nem ír elő ilyen szigorú reklámozási korlátozásokat, csupán egészségügyi szakembereknek, kutatóknak és közismert személyiségeknek tiltja a gyógyszerek népszerűsítését, valamint tiltja az olyan reklámozást, amely helytelen vagy félrevezető módon utal a gyógyulás tüneteire. A német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a nemzeti jog előírhat-e a közösségi jognál szigorúbb gyógyszer-reklámozási feltételeket, illetve, hogy fennáll-e az irányelv szerinti “gyógyulási tünetre” vonatkozó helytelen és félrevezető utalás, ha a reklámozó egy szakértelemmel nem rendelkező harmadik személyek körében végzett kikérdezést a reklámozott gyógyszer általános pozitív összértékelésével ad tovább, anélkül, hogy az értékelést meghatározott alkalmazási területekhez rendelné.
Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2007. február 13-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a nemzeti jog jelen esetben nem írhat elő a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinél szigorúbb reklámozási feltételeket, továbbá, hogy a vizsgált kikérdezési módszer esetében nincs szó “gyógyulási tünetre” vonatkozó helytelen és félrevezető utalásról
C-60/07 Bizottság kontra Csehország
A Bizottság annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy Csehország nem teljesítette a 2002/98/EK irányelvnek az emberi vérre és vérkomponensekre vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/33/EK irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel nem fogadta el az ezen irányelv átültetéséhez szükséges jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseket, vagy legalábbis nem közölte e rendelkezéseket a Bizottsággal
T-374/04 Németország kontra Bizottság
2004. március 31-én Németország, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvvel összhangban értesítette a Bizottságot az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó, a 2005 és 2007 közötti időszakra megállapított, nemzeti kiosztási tervéről. A nemzeti kiosztási terv a német hatóságoknak lehetőséget biztosítana arra, hogy az egyes kibocsátóknak kiosztott kibocsátási mennyiséget az említett időszakon belül, meghatározott körülmények teljesülése esetén csökkentsék, amennyiben az érintett kibocsátóknak tényleges tevékenységük alapján nincs szükségük az eredetileg a számukra kiosztott teljes kibocsátási mennyiség igénybevételére. Az így felszabaduló kibocsátási mennyiségek egy tartalékba kerülnének be és a piacra újként belépő gazdasági szereplők között lennének szétoszthatók.
2004. július 7-én meghozott határozatában azonban a Bizottság úgy vélte, hogy a német nemzeti kiosztási tervnek az említett rendelkezései nincsenek összhangban a 2003/87/EK irányelvvel. Németország a Bizottság e határozata ellen keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz.
Az ügy hazánk számára azért érdekes, mivel Magyarország – Csehországhoz, Észtországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan – a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervéről szóló bizottsági határozatot szintén megtámadta az Elsőfokú Bíróság előtt (T-221/07. sz. ügy)
T-194/04 Bavarian Lager kontra Bizottság
A Bavarian Lagert 1992-ben alapították abból a célból, hogy italkereskedések részére történő értékesítésre német sört importáljon az Egyesült Királyságba. 1993-ban a cég panasszal fordult a Bizottsághoz az angol ún. “guest beer provision”-nel kapcsolatban. E rendelkezés értelmében a sörfőzdéknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a tőlük kizárólagos beszerzési szerződés alapján sört vásároló italkereskedések más sörfőzdéből származó ún. “guest beer”-t is felkínáljanak értékesítésre. A vendégsörnek azonban olyan sörnek kell lennie, amelynek az erjedése abban a hordóban is folytatódik, amelyből értékesítik. Lényegében egy olyan sörfajtáról van szó, amelyet majdnem kizárólag csak az Egyesült Királyságban gyártanak. A Bavarian Lager által értékesített, illetve az Egyesült Királyságon kívülről származó sörök többsége tehát nem tartozik e rendelkezés hatókörébe, mely rendelkezés a cég szerint – az EK-Szerződés által tiltott – mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek tekinthető.
Mivel a Bizottságnak is feltűnt, hogy az említett szabályozás esetleg mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősülhet, a brüsszeli testület 1995-ben kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben. Ezen eljárás keretében 1996 októberében a Bizottság és az Egyesült Királyság tisztviselői, valamint a Conféderation des Brasseurs du Marché Commun (a Közös Piac sörfőzőinek szövetsége; CBMC) képviselői megbeszélést tartottak. A Bavarian Lager szintén szeretett volna jelen lenni e megbeszélésen, de erre irányuló kérelmét elutasították.
A megbeszélés eredményeként az Egyesült Királyság módosította a “guest beer provision”-t, a Bizottság pedig megszüntetette a kötelezettségszegési eljárást.
1998 júliusában a Bavarian Lager azt kérte a Bizottságtól, hogy az adja ki neki a CBMC az 1996 októberében zajlott megbeszélésen részt vett képviselőinek nevét, valamint azon vállalkozások és személyek nevét, amelyek, illetőleg akik a bizottsági eljárás folyamán észrevételeket tettek. Az Európai Parlament és az európai ombudsman közbenjárása ellenére a Bizottság megtagadta azon személyek nevének a kiadását, akik ehhez nem járultak hozzá. A Bizottság álláspontja szerint a hozzájárulást megtagadók nevének kiadása sértené az érintetteknek a személyes adataik védelméhez fűződő jogait.
2003. decemberében a Bavarian Lager arra kérte a Bizottságot, hogy a fenti megbeszélés jegyzőkönyveibe az időközben hatályba lépett, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet alapján irat-betekintési jogot biztosítson számára és tárja fel neki a megbeszélésen részt vettek személyazonosságát. A Bizottság ezt a kérelmet is elutasította. A Bavarian Lager a jelen eljárás keretében a Bizottság ezen elutasító határozatát, valamint a “guest beer provision” módosított változatának a Bizottság általi jóváhagyását támadja az Elsőfokú Bíróság előtt.
