Csak bizonyos feltételekkel és kötelezettség vállalása mellett engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. megszerezhesse a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. feletti ellenőrzést.
A Bács Tak Kft. ezév januárjában szerezte meg a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. részvényeinek 50,1 százalékát. Az összefonódás engedélyezését csak májusban kérte a GVH-tól. A versenyhatóság a kérelem késedelmes benyújtása miatt 2 millió forint bírságot rótt ki a kérelmező vállalkozásra. A vizsgálat során kiderült, hogy az eredetileg takarmány gyártással foglalkozó, de tevékenységi körét a kacsa és brojler csirke neveléssel kibővítő Bács Tak Kft. valamint a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. egyaránt kötődik az ugyancsak a baromfiiparban tevékenykedő Hungerit Zrt-hez.
A GVH szerint az összefonódásban részt vevő vállalkozásoknak (Bács-Tak Kft. és Kiskunhalasi-csoport) nincs azonos tevékenysége, így ebben az összefüggésben gazdasági erőfölényes helyzet létrejöttével vagy megerősödésével nem kell számolni. Erőfölényes helyzet létrehozása ugyanakkor nemcsak egy vállalkozás-csoport egyedüli-, hanem két, vagy több vállalkozás közös erőfölényes helyzetének létrehozására is vonatkozik. A közös erőfölény fennállásához azt kell bizonyítani, hogy az egymástól jogilag független vállalkozás-csoportokat olyan speciális kapcsolat, érdekkötelék fűzi össze, amely miatt azok között érdemi versenyre nem kerül sor. Az adott esetben a közös erőfölényes helyzet létrejötte azon alapulhat, hogy az összefonódás kapcsolatot teremt két hazai víziszárnyas feldolgozó vállalkozás (a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. és a Hungerit Zrt.) között. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. felett az összefonódás révén irányítást szerző Bács-Tak Kft-t ugyanis tulajdonosi és személyi kapcsolat fűzi a Hungerit Zrt-hez. A Bács-Tak a Hungerit kisebbségi részvényese, a kft. egyik üzletrész tulajdonosa pedig a Hungerit felügyelőbizottsági tagja. Szintén a közös erőfölény irányába mutat az, hogy Hungerit Zrt. tulajdonos vezérigazgatója igazgatósági tag a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt-ben.
Az a körülmény, hogy egy vállalkozás képviselője jelen van versenytársa döntéshozó testületében, megkönnyítheti a két vállalkozás közötti magatartás-koordináció kialakulását, egy viszonylag jelentősebb kisebbségi tulajdonosi részesedés pedig érdekeltté teheti a vállalkozást a versenytárs piaci sikerében. Mindezek alapján a GVH álláspontja szerint a kérelmezett összefonódás megvalósulása esetén a Kiskunhalasi-csoporttal bővülő Bács-Tak Kft. és a Hungerit Zrt. közös erőfölényes helyzetbe kerülne a víziszárnyas felvásárlás és feldolgozás piacán, mire tekintettel az összefonódás nem engedélyezhető. A GVH úgy ítélte meg, hogy amennyiben a Bács-Tak Kft. és a Hungerit Zrt. közötti tulajdonosi és személyi kapcsolat megszűnik, akkor az összefonódás megtiltására alapot adó versenyprobléma orvoslásra kerül.
A GVH emiatt csak azzal az előzetes feltétellel engedélyezte az összefonódást, ha a Bács-Tak Kft. üzletrész-tulajdonosa lemond a Hungerit Zrt. felügyelőbizottságában betöltött tagságáról, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. közgyűlése pedig visszahívja a Hungerit tulajdonos-vezérigazgatóját az igazgatóságából. A versenyhatóság emellett kötelezettségként előírta, hogy 2017. december 31-ig a Bács-Tak Kft. és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások nem vásárolhatnak Hungerit Zrt. részvényt, valamint 2017 december 31-ig ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg választott tisztségviselő a Bács-Tak által irányított vállalkozás-csoportban és a Hungerit Zrt. által irányított vállalkozás-csoportban. Az előzetes feltétel teljesítéséig az engedély nem lép hatályba a kötelezettségnek való megfelelést pedig a GVH folyamatosan ellenőrzi és annak megszegése esetén az engedélyt visszavonja.
(Vj-91/2007 sz. ügy)
